A hőszigetelés szükséges vastagsága több tényezőtől függ. Ezt mindig a meglévő szerkezettől függően, méretezéssel lehet meghatározni. Először is függ a szigetelendő falszerkezet típusától, illetve hőszigetelő képességétől. Más lesz egy 15cm-es vasbeton fal hőszigetelő képessége és más egy 38cm-es vázkerámia falazaté. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott hőszigetelő anyagok vastagsága az elmúlt évek során folyamatosan nő. Amíg 20 évvel ezelőtt 5cm vastag hőszigetelő anyagot használtunk, addig ma már ritkán építenek 10cm-nél vékonyabb lemezzel hőszigetelő rendszert. De inkább a 15cm-es, vagy akár 20cm vastag rendszerek a jellemzők, ha például egy fehér EPS hőszigetelő anyagot veszük alapul. 30-35cm vastagságot már a passzív házak homlokzati falain találunk, ami még Magyarországon viszonylag ritka.
Sokféle számítás látott már napvilágot, de ezt mindig egyedileg érdemes vizsgálni és nem lehet csak a homlokzati hőszigetelésből kiindulni! A megtakarítás mértéke sok tényezőtől függ: Honnan idulunk, azaz, milyen a meglévő falszerkezet hőszigetelő képessége? Milyen az egyéb szerkezetek hőszigetelő képessége, felújítás előtt és után stb. És ha még az ingatlanra gyakorolt értéknövelő hatását is figyelembe veszem, akkor földrajzi elhelyezkedéstől függően lehet mondani, hogy azonnal!
Gyakori kérdés, hogy lélegzik-e egy falszerkezet, főleg, ha hőszigetelt. Ez a kérdés sokszor aggodalomként merül fel, de viszonylag ritkán releváns. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az épület belső tereiből mennyi pára vándorol át a homlokzati falakon keresztül, akkor azt kell mondanunk, hogy a teljes páramennyiségnek eléggé kis százaléka, kb. 2-3%-a jut át a falakon. A többi pára a nyílászárókon távozik, nem pedig a falszerkezeten át. (Belső diszperziós festés esetén pedig semennyi pára nem jut át a falakon.) Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag alaptalan az az aggodalom, hogy a hőszigetelő rendszerrel lezárjuk, vagy „becsomagoljuk”, vagy „bedunsztoljuk” a házunkat. Ha valaki semmiképpen nem szeretne polisztirolos rendszert alkalmazni, az ilyenkor a kőzetgyapotos hőszigetelő rendszert választja. És valóban, a kőzetgyapot páraátbocsátási tényezője az 1-hez közeli, vagyis nagyon jó érték, tehát ha mindenképpen jó páraáteresztő rendszert szeretnénk, akkor alkalmazzunk kőzetgyapotos rendszert. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a polisztirolnak sincs rossz páraáteresztési együtthatója, a 20-40-es értéket jellemzően tudják a különböző polisztirol gyártók termékei.
Mikor javasoljuk mégis, hogy kiváló páraáteresztésű, kőzetgyapotos legyen a hőszigetelő rendszer? Abban az esetben, ha az újonnan épült falszerkezetben a habarcsok víztartalmából származó építési víz még benne marad, és nincs idő megvárni annak kiszáradását, javasoljuk a kőzetgyapotos rendszert. Egy másik eset, amikor ragaszkodnak a vályogház hőszigeteléséhez, ebben az esetben is csak kőzetgyapotos rendszert javaslunk. Előfordulhat még, hogy korábban alulról nedvesedő falazatot szeretnénk hőszigetelni. Ebben az esetben mindenképpen meg kell oldani a nedvesedés kiküszöbölését és meg kell várni a falazat kiszárítadását és csak azután lehet a falat hőszigetelni. Viszont elővigyázatosságból ilyen esetben is jó megoldás a páraáteresztő kőzetgyapot hőszigetelő rendszer alkalmazása. Általános esetben viszont a rendszer páraáteresztése nem szokott döntő szempont lenni.
Nem jellemző ezekre az anyagokra a károsanyag kibocsátás. Ettől függetlenül mindig megbízható, ismert forrásból származó, minősített terméket érdemes vásárolni!
Általában a vályogból készült épületeket nem szoktuk hőszigetelni. Egy jól megépített vályog épületnek elég jók a hőszigetelő tulajdonságai, ezért mindenképpen javasoljuk annak a mérlegelését, hogy a vályogházat valóban kell-e hőszigetelni. Amennyiben a vályogfalat mindenképpen szeretnénk hőszigetelni a kiváló páraáteresztésű kőzetgyapotos rendszert ajánljuk.
Nyilvánvalóan a vastagabb és duplán hálózott felület erősebb kérget fog eredményezni, de a kivitelezést végző szakember ezzel kapcsolatban is fog tudni segíteni.
A kőzetgyapot és a polisztirol hőszigetelő anyagok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Van, amelyikben az egyik, van amelyikben a másik a jobb vagy kedvezőbb vagy éppen szükségesebb.
A polisztirol kedvezőbb ára miatt általános esetben, ha nincsenek egyéb (pl. tűzvédelmi) előírások, vagy különleges igények, a polisztirolt szokták használni hőszigetelésként. A kőzetgyapot ára kb. 2,5-3-szorosa a fehér polisztirolénak. Kőzetgyapotot leggyakrabban ott használunk, ahol tűzvédelmi követelmények vannak. Ott viszont kőzetgyapotot kell használnunk. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy kell-e és, hogy hol kell használni, forduljunk szakemberhez. Hőszigetelő képességét tekintve a kőzetgyapot jobb, mint a fehér polisztirol, viszont a grafit adalékos, szürke polisztirol termékek már jobb hőszigetelő képességűek a kőzetgyapot lemezeknél. A kőzetgyapotnak kiváló a páraáteresztő képessége, ezért ha az lényeges szempontként merül fel a hőszigeteléskor, akkor ezt kell előnybe részesíteni a polisztirollal szemben. A kivitelezés szempontját is érdemes megemlíteni, a kőzetgyapot lemezek nehezebbek, ezért a kezelhetőségük is nehezebb a kivitelezés során. E mellett érzékenyebbek a nedvességre, ezért fokozottan kell védeni a megázással szemben. Végül a kőzetgyapotnak kiváló hangszigetelő képessége van, tehát például egy forgalmas helyen lévő ház esetén fontos szempont lehet a jó hangszigetelés is.
Alapvetően a magas páraterhelésű helyiségek jó szellőztetésével. Ez megfelelő mennyiségű légcserét és gyakoriságot jelent. Ezek mellett fontos lehet a hőhidak csökkentése és megfelelő anyagok használata.
Ez az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tartalmazza! A jelenlegi rendelet szerint 2020 után már csak „közel nulla” energiaigényű új épületek építhetők.
A falazat nem tud szellőzni, száradni és idővel a nedvesség fel fog dúsulni, ami esztétikai hibákhoz, a hőszigetelő képesség romláshoz, továbbá anyagkárosodáshoz vezethet!
Nem ismert ilyen jelenség.
Ez funkciótól függ, de lakófunkció esetén feltétlen szükséges.
Hőhíd, relatív hőhíd és geometriai hőhíd mindig van, nem lehet teljesen elkerülni, csupán csökkenteni. Erre alapvetően az építésnél kellene odafigyelni, felújításnál általában csak javítani lehet a helyzeten.
Mert bizonyos esetekben (amikor vastagabb szigetelést kellene alkalmazni), a vastagság csökkenthető vele, ami szintén fontos szempont lehet.
A sók megjelenése mindig valamilyen nedvesedési folyamat következménye. Ha ezt kiküszöböltük és megszüntettük a falazat további nedvesedését, akkor kiszáradás után igen, lehet.
Igen a lábazat szigetelése is fontos a "kerülő hőhidasság" miatt, de a tulajdonos eldöntheti a prioritásokat (hőszigetelő képesség javítása <> esztétika). Ha a szigetelés mellett döntenek, akkor ki kell egyenlíteni arra alkalmas habarccsal!
Igen a lábazat szigetelése is fontos a "kerülő hőhidasság" miatt, de a tulajdonos eldöntheti, hogy vagy megtartja a terméskő lábazatot és ezáltal nem lesz teljeskörű a szigetelés, vagy a tökéletes megoldás oltárán feláldozza a terméskő lábazatot!
Igen lehet. A Mapei Kft.-nek erre is van megoldása. Ugyanakkor a meglévő hőszigetelő rendszert, mint fogadó felületet minősíteni kell, hogy megfelelő-e további hőszigetelési rendszer kivitelezésére.
Igen, mivel az 5 cm már a mai előírásoknak nem felel meg, és a jobb hőszigetelés az ingatlan érétékét is növeli. Érdemes előtte méretezéssel ellenőrizni!
Igen, a garancia miatt érdemes rendszerben megvásárolni a hőszigeteléshez szükséges elemeket.
A Mapetherm ragasztótapasz hajlítószilárdsága 28 nap után 4,5 N/mm². Az ebből készülő kéreg az üvegszövetháló erősítéssel komoly erőhatásokat képes elviselni, ezért ha így is repedések keletkeznek, akkor vagy a rendszer kivitelezése során követtek el hibát (hálóvezetés, folytonosság stb.) vagy komoly statikai probléma van.
Egy szakszerűen kivitelezett hőszigetelő rendszernek 20-25 évet gond nélkül ki kell bírnia. Azonban a hőszigetelő rendszer fontos eleme a színvakolat, ami színtől függően az UV hatására fakulhat, koszolódhat, ezért célszerű jó minőségű színvakolatot választani, hogy ne kelljen 5-10 évente újraszínezni a homlokzatot.
