Minden, amit a hőszigetelésről tudni szeretne

Milyen vastagságú szigetelés javasolt családi ház esetén?

A hőszigetelés szükséges vastagsága több tényezőtől függ. Ezt mindig a meglévő szerkezettől függően, méretezéssel lehet meghatározni. Először is függ a szigetelendő falszerkezet típusától, illetve hőszigetelő képességétől. Más lesz egy 15cm-es vasbeton fal hőszigetelő képessége és más egy 38cm-es vázkerámia falazaté. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott hőszigetelő anyagok vastagsága az elmúlt évek során folyamatosan nő. Amíg 20 évvel ezelőtt 5cm vastag hőszigetelő anyagot használtunk, addig ma már ritkán építenek 10cm-nél vékonyabb lemezzel hőszigetelő rendszert. De inkább a 15cm-es, vagy akár 20cm vastag rendszerek a jellemzők, ha például egy fehér EPS hőszigetelő anyagot veszük alapul. 30-35cm vastagságot már a passzív házak homlokzati falain találunk, ami még Magyarországon viszonylag ritka.

Mennyi idő alatt térül meg egy ilyen befektetés?

Sokféle számítás látott már napvilágot, de ezt mindig egyedileg érdemes vizsgálni és nem lehet csak a homlokzati hőszigetelésből kiindulni! A megtakarítás mértéke sok tényezőtől függ: Honnan idulunk, azaz, milyen a meglévő falszerkezet hőszigetelő képessége? Milyen az egyéb szerkezetek hőszigetelő képessége, felújítás előtt és után stb. És ha még az ingatlanra gyakorolt értéknövelő hatását is figyelembe veszem, akkor földrajzi elhelyezkedéstől függően lehet mondani, hogy azonnal!

Lélegzik-e a ház a hőszigetelés alatt?

Gyakori kérdés, hogy lélegzik-e egy falszerkezet, főleg, ha hőszigetelt. Ez a kérdés sokszor aggodalomként merül fel, de viszonylag ritkán releváns. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az épület belső tereiből mennyi pára vándorol át a homlokzati falakon keresztül, akkor azt kell mondanunk, hogy a teljes páramennyiségnek eléggé kis százaléka, kb. 2-3%-a jut át a falakon. A többi pára a nyílászárókon távozik, nem pedig a falszerkezeten át. (Belső diszperziós festés esetén pedig semennyi pára nem jut át a falakon.) Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag alaptalan az az aggodalom, hogy a hőszigetelő rendszerrel lezárjuk, vagy „becsomagoljuk”, vagy „bedunsztoljuk” a házunkat. Ha valaki semmiképpen nem szeretne polisztirolos rendszert alkalmazni, az ilyenkor a kőzetgyapotos hőszigetelő rendszert választja. És valóban, a kőzetgyapot páraátbocsátási tényezője az 1-hez közeli, vagyis nagyon jó érték, tehát ha mindenképpen jó páraáteresztő rendszert szeretnénk, akkor alkalmazzunk kőzetgyapotos rendszert. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a polisztirolnak sincs rossz páraáteresztési együtthatója, a 20-40-es értéket jellemzően tudják a különböző polisztirol gyártók termékei.
Mikor javasoljuk mégis, hogy kiváló páraáteresztésű, kőzetgyapotos legyen a hőszigetelő rendszer? Abban az esetben, ha az újonnan épült falszerkezetben a habarcsok víztartalmából származó építési víz még benne marad, és nincs idő megvárni annak kiszáradását, javasoljuk a kőzetgyapotos rendszert. Egy másik eset, amikor ragaszkodnak a vályogház hőszigeteléséhez, ebben az esetben is csak kőzetgyapotos rendszert javaslunk. Előfordulhat még, hogy korábban alulról nedvesedő falazatot szeretnénk hőszigetelni. Ebben az esetben mindenképpen meg kell oldani a nedvesedés kiküszöbölését és meg kell várni a falazat kiszárítadását és csak azután lehet a falat hőszigetelni. Viszont elővigyázatosságból ilyen esetben is jó megoldás a páraáteresztő kőzetgyapot hőszigetelő rendszer alkalmazása. Általános esetben viszont a rendszer páraáteresztése nem szokott döntő szempont lenni.

Bocsát-e ki a hőszigetelő rendszer bármilyen káros anyagot? 

Nem jellemző ezekre az anyagokra a károsanyag kibocsátás. Ettől függetlenül mindig megbízható, ismert forrásból származó, minősített terméket érdemes vásárolni!

Vályogfal szigeteléséhez milyen lélegző hőszigetelő rendszer ajánlott?

Általában a vályogból készült épületeket nem szoktuk hőszigetelni. Egy jól megépített vályog épületnek elég jók a hőszigetelő tulajdonságai, ezért mindenképpen javasoljuk annak a mérlegelését, hogy a vályogházat valóban kell-e hőszigetelni. Amennyiben a vályogfalat mindenképpen szeretnénk hőszigetelni a kiváló páraáteresztésű kőzetgyapotos rendszert ajánljuk.

Erősebb záróréteghez lehetséges dupla háló beépítése?

Nyilvánvalóan a vastagabb és duplán hálózott felület erősebb kérget fog eredményezni, de a kivitelezést végző szakember ezzel kapcsolatban is fog tudni segíteni.

Valóban jobb az ásványapotos hőszigetelés, mint a polisztirol? Melyik a drágább és miért?

A kőzetgyapot és a polisztirol hőszigetelő anyagok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Van, amelyikben az egyik, van amelyikben a másik a jobb vagy kedvezőbb vagy éppen szükségesebb.

A polisztirol kedvezőbb ára miatt általános esetben, ha nincsenek egyéb (pl. tűzvédelmi) előírások, vagy különleges igények, a polisztirolt szokták használni hőszigetelésként. A kőzetgyapot ára kb. 2,5-3-szorosa a fehér polisztirolénak. Kőzetgyapotot leggyakrabban ott használunk, ahol tűzvédelmi követelmények vannak. Ott viszont kőzetgyapotot kell használnunk. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy kell-e és, hogy hol kell használni, forduljunk szakemberhez. Hőszigetelő képességét tekintve a kőzetgyapot jobb, mint a fehér polisztirol, viszont a grafit adalékos, szürke polisztirol termékek már jobb hőszigetelő képességűek a kőzetgyapot lemezeknél. A kőzetgyapotnak kiváló a páraáteresztő képessége, ezért ha az lényeges szempontként merül fel a hőszigeteléskor, akkor ezt kell előnybe részesíteni a polisztirollal szemben. A kivitelezés szempontját is érdemes megemlíteni, a kőzetgyapot lemezek nehezebbek, ezért a kezelhetőségük is nehezebb a kivitelezés során. E mellett érzékenyebbek a nedvességre, ezért fokozottan kell védeni a megázással szemben. Végül a kőzetgyapotnak kiváló hangszigetelő képessége van, tehát például egy forgalmas helyen lévő ház esetén fontos szempont lehet a jó hangszigetelés is.

Hogyan lehet elkerülni a nedvesedést és a penész megjelenését?

Alapvetően a magas páraterhelésű helyiségek jó szellőztetésével. Ez megfelelő mennyiségű légcserét és gyakoriságot jelent. Ezek mellett fontos lehet a hőhidak csökkentése és megfelelő anyagok használata.

Milyen hőérték szabványok lesznek érvényben az elkövetkező években?

Ez az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tartalmazza! A jelenlegi rendelet szerint 2020 után már csak „közel nulla” energiaigényű új épületek építhetők.

Ha az épület falazata alatt nem megfelelő a szigetelés - ezáltal alulról nedves a falazat – és az ilyen épületre szeretnénk hőszigetelő rendszert, annak milyen következményei lehetnek?

A falazat nem tud szellőzni, száradni és idővel a nedvesség fel fog dúsulni, ami esztétikai hibákhoz, a hőszigetelő képesség romláshoz, továbbá anyagkárosodáshoz vezethet!

Az évek alatt fog veszíteni a hőszigetelő képességéből az épület?

Nem ismert ilyen jelenség. 

A faház hőszigeteléséhez szükséges párazáró fólia? 

Ez funkciótól függ, de lakófunkció esetén feltétlen szükséges.

Mire kell odafigyelni, hogy ne keletkezzen hőhíd?

Hőhíd, relatív hőhíd és geometriai hőhíd mindig van, nem lehet teljesen elkerülni, csupán csökkenteni. Erre alapvetően az építésnél kellene odafigyelni, felújításnál általában csak javítani lehet a helyzeten.

Miért ajánlják a grafit adalékos 80-as nyomószilárdságú polisztirolt, mikor energiamegtakarítás szempontjából 10% a különbség az EPS-80-assal szemben, de 20%-kal drágább is?

Mert bizonyos esetekben (amikor vastagabb szigetelést kellene alkalmazni), a vastagság csökkenthető vele, ami szintén fontos szempont lehet.

A salétromos falazatú épület esetében lehet-e külső hőszigetelő rendszert alkalmazni?

A sók megjelenése mindig valamilyen nedvesedési folyamat következménye. Ha ezt kiküszöböltük és megszüntettük a falazat további nedvesedését, akkor kiszáradás után igen, lehet.

A lábazatot is be kell szigetelni?  

Igen a lábazat szigetelése is fontos a "kerülő hőhidasság" miatt, de a tulajdonos eldöntheti a prioritásokat (hőszigetelő képesség javítása <> esztétika). Ha a szigetelés mellett döntenek, akkor ki kell egyenlíteni arra alkalmas habarccsal!

Egyáltalán be kell egy terméskő lábazatot szigetelni? 

Igen a lábazat szigetelése is fontos a "kerülő hőhidasság" miatt, de a tulajdonos eldöntheti, hogy vagy megtartja a terméskő lábazatot és ezáltal nem lesz teljeskörű a szigetelés, vagy a tökéletes megoldás oltárán feláldozza a terméskő lábazatot!

Lehet-e a meglévő 5 cm-es szigetelést további 5-10 cm-el növelni?

Igen lehet. A Mapei Kft.-nek erre is van megoldása. Ugyanakkor a meglévő hőszigetelő rendszert, mint fogadó felületet minősíteni kell, hogy megfelelő-e további hőszigetelési rendszer kivitelezésére. 

Megéri-e a meglévő 5 cm-es szigetelést további 5-10 cm-el növelni?

Igen, mivel az 5 cm már a mai előírásoknak nem felel meg, és a jobb hőszigetelés az ingatlan érétékét is növeli. Érdemes előtte méretezéssel ellenőrizni!

Rendszerben kell gondolkodnom, ha hőszigetelni szeretném az otthonomat?

Igen, a garancia miatt érdemes rendszerben megvásárolni a hőszigeteléshez szükséges elemeket.

A választott ágyazóhabarcs mennyire rugalmas, mennyire tudja követni az esetleges mozgásokat, rezgéseket?

A Mapetherm ragasztótapasz hajlítószilárdsága 28 nap után 4,5 N/mm². Az ebből készülő kéreg az üvegszövetháló erősítéssel komoly erőhatásokat képes elviselni, ezért ha így is repedések keletkeznek, akkor vagy a rendszer kivitelezése során követtek el hibát (hálóvezetés, folytonosság stb.) vagy komoly statikai probléma van.

Mennyire tartós a hőszigetelés?

Egy szakszerűen kivitelezett hőszigetelő rendszernek 20-25 évet gond nélkül ki kell bírnia. Azonban a hőszigetelő rendszer fontos eleme a színvakolat, ami színtől függően az UV hatására fakulhat, koszolódhat, ezért célszerű jó minőségű színvakolatot választani, hogy ne kelljen 5-10 évente újraszínezni a homlokzatot.