Éppen ezért az üzletben a megfelelő segédanyag után keresgélve, ha azt olvassa valamelyik ragasztó zsákján, hogy a ragasztó fagyálló, flexibilis, az még sajnos nem elég a választáshoz – főleg, ha nem 1-2 évre szeretne teraszburkolatot csináltatni.
Kellőképpen járjon utána annak, hogy a kiválasztott anyag termék tényleg megfelelő lesz-e, és tényleg hosszú időn keresztül bírja-e majd a teraszon jelentkező terheléseket.
Kíváncsi a 6 leggyakoribb okra, ami miatt kopoghatnak az Ön teraszán is a járólapjai?A 6 leggyakoribb ok, ami miatt a teraszon kopognak a járólapok:1. Az első ok, hogy a már bebőrösödött ragasztóra rakják rá a burkolólapot, így a ragasztó csak tapadóerejének töredékével, vagy egyáltalán nem rögzíti a burkolatot.
A bőrösödés azt jelenti, hogy a ragasztó felületén a száradás miatt egy hártyaszerű réteg keletkezett, amely meggátolja a tapadást. A ragasztó puha, újjal könnyedén benyomható, de a kialakult bőrréteg miatt nem tapad, és ha ujjpróbát végez, akkor azt tapasztalja, hogy az ujját nem „keni” össze a ragasztó. Ha azonban belenyúlunk a ragasztóágyba, és ragasztós marad az ujjunk, akkor még nem következett be a bőrösödés.
2. A következő 2 ok, ami a járólapok kopogását eredményezi, hogy vagy csak egy-két ragasztópogácsát raknak a burkolólap hátoldalára, vagy nincs üregmentes ágyazat kialakítva. Ennek következtében az ágyazat hibája miatt víz gyűlhet össze a burkolólap alatt/mögött. Mit is jelentenek ezek? Az üregmentes ragasztás azt jelenti pontosan, hogy a burkolólap alatt a ragasztóágy teljes felületen összefüggő, nincsenek benne üregek, melyekben összegyűlhet a víz.
3. Ha nincs megfelelő dilatáció kialakítva, akkor egy idő után (és sajnos nem túl hosszú idő után) a burkolat befeszül, felpúposodik.
A megfelelő dilatációs kialakítás alatt azt értjük, hogy biztosítva van a burkolat hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező, akadálytalan mozgási lehetősége. Vannak alapvető dilatációs előírások, javaslatok, melyet be kell tartani annak érdekében, hogy a burkolat ne károsodjon. A teljesség igénye nélkül a legáltalánosabbak:
- Dilatációs hézagot kell kialakítani minden csatlakozó szerkezetnél (ilyen csatlakozó szerkezet a fal, korlátoszlop, pillér…stb.)
- Beltérben a dilatációs mezők javasolt méretei (vagyis amit a nappaliban, fürdőszobában, konyhában érdemes betartani)
- aljzatokon 25 -30 m²
- oldalfalakon 10-15 m²
- Kültéri dilatációs mezők javasolt méretei (terasz, kültéri burkolat…stb.)
4. Az is sajnos a járólapok kopogását eredményezheti, ha azt akarjuk, hogy nagyon gyorsan, sietve, a szükséges várakozási időket figyelmen kívül hagyva készüljön el a teraszunk. Annyira gyorsan, hogy (nem kellően érlelt), friss betonra kerül rá a burkolat.
Mit jelent az érlelt beton, és mennyit kell várni a burkolat fektetéséig? Kellően érleltnek akkor nevezzük a betont, amikor a kötési és szilárdulási folyamatok már lezajlottak. (ez normál portlandcement esetén min. 28 nap). A száradási és zsugorodási folyamatok véget értek. (2 CM% alatti a nedvességtartalma. – természetesen ezt nem Önnek, hanem a kivitelezőnek kell tudnia mérni, de ha úgy dönt, hogy mégis fontos lehet, akkor bármelyik szakember meg tudja mérni Önnek az aljzat nedvességtartalmát. Jó közelítésnek egy ökölszabály: esztrich esetén 5 cm vastagságig 1 hét/cm, és minden az 5 cm vastagság feletti cm esetén további 2 hét/cm. Vagyis egy 8 cm vastag esztrich esetében 5 cm x 1 hét + 3 cm x 2 hét =11 hét!)
5. Ha nincs a burkolat alatt vízszigetelés= nagy a veszélye, hogy előbb-utóbb kopogni fognak a járólapok.
6. A járólapok kopogását és felválását okozhatja az is, ha a terasz szélén lévő, bádogos szerkezetre, az úgynevezett vízcseppentő elemre helytelen módon burkolnak. Ez a fémlemez igen jelentős hőmozgásának következményeiből adódik.
Bádogos szerkezet alatt értendő minden olyan szerkezet, melyet bádogos szakember készít, és épít be. (Pl. vízcseppentő elem, falszegély, stb.) Ezek anyaga jellemzően horgany-, horganyzott acél-, illetve rézlemez. A burkolat csatlakozásának helytelen kialakítása miatt nem csak a lapok felválása fenyeget, hanem az úgynevezett „galvanikus-korrózió” is.
- aljzatokon 15-20 m²
- homlokzatokon 5-10 m²
- Legnagyobb oldalhossz 8 m
- az oldalak aránya lehetőleg 1:1 maximum 1:2 legyen
- minden anyagváltásnál dilatálni kell (például, amikor a kerámia burkolat találkozik a műkőszegéllyel)
- minden síkváltásnál dilatálni kell (amikor a padló és a fal találkozik)
Maradjon kapcsolatban velünk
