Felszíni és talajvizeink tisztaságának kérdése a világ fogyasztható édesvíz tartalékainak drasztikus fogyása miatt egyre komolyabb jelentőséggel bír. A víz a természet, a földi élet számára is, de az emberi társadalom, a társadalmi fejlődés számára is létfontosságú, nélkülözhetetlen természeti javak egyike. A világ víztartalékainak csak 2,5-3% édesvíz. Miközben Európa vízkészletei veszélyben vannak, hazánknak helyzeti előnye van Nyugat-Európához képest vízbeszerzési források és vízminőség tekintetében.
A magyar Alföld rétegzett pleisztocén és felsőpannon üledékei hatalmas mennyiségű édesvíz készleteket tárolnak, amelyek stratégiai jelentőségű készletek, és nemzetközi osztályozás szerint is a világ nagy vízadó rendszerei között szerepelnek. A vízkészleteink egyelőre fedezni képesek az ország vízigényét, problémát jelent viszont, hogy míg a vízkészletek kb. 85 %-a a Duna és 15 %-a a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59 %-a kötődik a Duna és 41 %-a a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek. Hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a napi vízszükséglet több mint 90%-át különböző típusú felszín alatti, míg alig 10%-át felszíni vizekből szerzik be. Ezért is fontos a "saját vízforrásaink" védelme.
Az elmúlt években számos alkalommal derült fény talajvíz szennyezésre a régi gyártelepek, laktanyák szeméttárolók és szennyvízkezelők környékén. Ezek az esetek legtöbbször a hanyag és nemtörődöm kivitelezés és karbantartás miatt következhettek be.
Mára épített környezetünk építési előírásainak szerves részét képezi a felszíni és talajvizek védelme, az emberi gondatlanságból, vagy balesetekből származó mérgezőanyag behatolása ellen. De hogyan tudjuk előre vetíteni egy bevonatrendszer hosszútávú alkalmasságát a szennyezőanyagok elszigetelésére és tárolására?
Erre a kérdésre ad választ többek között a WHG, azaz a Német vízgazdálkodásra vonatkozó törvénynek történő megfeleltetés az alábbiak szerint:
„Bevonatképző anyagok jóváhagyásának és vizsgálatának különös elvei”
„A vízszennyező folyadékok tárolására, feltöltésére és kezelésére szolgáló üzemek tárolótartályaiban, gyűjtőterületein és betonfelületein alkalmazott bevonatrendszerek jóváhagyásának alapelvei”
A vizsgálati eljárás az öregitéses eljárás elvén alapul, melynek részét képezi az egyes anyagok tárolása 6-24 hónapos intervallumban az alábbi értékek vizsgálatával, a következő anyagok esetében kiváló megfeleléssel: PRIMER W-AS, MAPEFLOOR I 360-AS, Primer SN, MAPEFLOOR I 300 SL, QUARZO 0.5, ADDITIX PE, Rézszalag.
A Mapei folyamatosan törekszik épített környezetünk védelmére és megóvására. Ennek következtében biztosítjuk termékeink mindennemű megfelelőségét, talajvizeink védelme érdekében is.
Ha szakemberként, tervezőként elvárás, hogy frissen tartsa a tudását, hogy mindig a legjobbat nyújtsa a megrendelőnek vagy ismerni szeretné az újdonságokat, szakmai tanácsokat, akkor iratkozzon fel a Mapei heti hírlevelére, hogy rendszeresen információkkal, újdonságokkal, tanácsokkal gazdagodjon!
Hozzászólások
Load more comments