Az ablakkávák a hőszigetelés Achilles-sarkai
Ablakok környezete, csatlakozások, ablakkávák kialakítása a homlokzati hőszigetelő rendszerben
A homlokzati hőszigetelő rendszereket illetően talán az ablakok környezete, a csatlakozások, ablakkávák kialakítása az egyik leginkább szerteágazó és izgalmas terület.
Természetesen ennek a területnek is megvannak azok az általános szabályai, melyekre a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) Bevonatréteggel ellátott többrétegű ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kivitelezése Műszaki irányelv is felhívja a figyelmünket. Ezek a kialakítási részletek nem gyártó és nem konkrét rendszertől függőek. Ilyen például, hogy a nyílászáró körüli falfelületen a lapok legyenek kötésben. Vagy, hogy a sarkok körül mindenhol „L” alakra vágott lapok legyenek, s ne csatlakozzon illesztés a sarokpontokhoz a homlokzati felületen.
A sarok, ahogy minden kereszt-metszetváltozás, hiány a felületben a kialakuló repedések melegágyai, így azok további megerősítést igényelnek. Teljesen általános ajánlás tehát az is, hogy homlokzati felületen a nyílások sarkaihoz plusz megerősítő hálót kell elhelyeznünk 45°-ban elfogatva, legalább 20 cm x 33 cm-es méretben.
Bár húsz évvel ezelőtt a további részletek kialakítására is egyértelmű ajánlást tettem volna, ma már szinte minden, ami ezen túlmutat, kialakítás és rendszerfüggő.
Lássuk, milyen szempontokat kell mérlegelnünk!
1. A fal tengelyéhez képest hol helyezkedik el a nyílászáró, hova kívánjuk beépíteni.
A különböző síkokra beépített nyílászáró beépítések részleteibe, előnyeibe és hátrányaiba nem kívánok belemenni, de a hőszigetelés csatlakoztatása szempontjából mindenféleképpen megemlítendő három alapvetően különböző kialakítás:
Kerülhet a nyílászáró a falsíkon belülre. Ez tekinthető hagyományos, leginkább elterjedt kialakításnak. Ekkor mindenféleképpen kell a káva kialakításában, a káva szigetelésében is gondolkodnunk.
Kerülhet a külső falsíkra. Ma ez is egy gyakori megoldás. A hőszigetelés gyakorlatilag rátakar a nyílászáróra. ebben az esetben gondoljunk arra, hogy a nyílászáróra konzolosan rálógó vastag szigetelésnek nagyobb lesz a mozgása, mint egy kávában telibe ragasztott vékony hőszigetelő lemeznek, így a nyílászáró és a vakolt felület közötti rugalmas csatlakozás kialakítása fokozott fontosságú
És kerülhet a külső falsíkon kívülre. Ez a megoldás elsősorban alacsony energiaigényű és passzív házaknál szokott előfordulni, mivel ilyenkor a nyílászáró a hőszigeteléssel alkot egy folyamatos közel síknak tekinthető réteget, ami hőtechnikailag egyértelműen előnyös. Ezesetben is számolnunk kell a csatlakozás nagyobb mértékű mozgásával, de emellett célszerű a lemezvégeket úgy bevágni, hogy a felületen rátakarjanak a nyílászáróra.
2. A másik szempontkör, hogy milyen szerkezetekhez kell csatlakoznunk
És ezek közül mit tudunk megoldani megfelelő profilokkal. Például nyílászáró-csatlakozó profil található a kínálatunkban, amellyel magához az ajtóhoz, ablakhoz kiválóan lehet csatlakozni, de egyéb szerkezetek is lehetnek, például külső redőny, vagy zsaluzia tok, lefutók, párkányok stb. Általánosan jó megoldást nyújtanak a nagy rugalmasságú, festhető kültéri hézagkitöltők, mint amilyen a MAPEFLEX MS 45 hibrid hézagkitöltő anyag.
3. A harmadik kérdéskör az adott kiválasztott rendszer NMÉ-je (Nemzeti Műszaki Értékelés).
Abban az esetben, mikor a hőszigetelendő homlokzatra vonatkozóan az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) tűzterjedési követelményt ad meg, a kiválasztott NMÉ szerint kell kialakítanunk a nyílászáró körüli csomópontokat, mert a tűzterjedés gátlása az elsődleges követelmény.
Zárásként elérkeztünk oda, hogy maga az OTSZ is előírhatja homlokzati tűzterjedési gátak kialakítását, azaz az ablaknyílás felett nem éghető anyagú hőszigetelésből készült betétek beépítését a rendszerbe.
Tehát ma már kevés az „így szoktuk, eddig is jó volt” hozzáállás, a fentieket mind figyelembe kell venni ahhoz, hogy jó megoldást tervezzünk, alakítsunk ki.
Fábián Zoltán okleveles építőmérnök
