Hőszigetelés és pára
Mítoszok helyett megoldások
Legyen bármilyen hőszigetelő rendszerünk a falon, EPS vagy ásványgyapot, ez az 5-7% mindkettőn képes távozni. De akkor mégis miért van az az emberekben, hogyha hőszigetelünk, penészedni fogunk?
Van egy jó hírünk! Nincs összefüggés a hőszigetelés és a penészedés között.
Illetve van, de nem úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk.
Mert mi történik a hőszigetelés előtt? A régi fa nyílászárókat kicseréljük vadiúj fa vagy legtöbbször műanyag nyílászárókra. A réseket kitöltjük modern hőszigetelő képességgel rendelkező tömítőanyagokkal, és becsukunk ajtót-ablakot. A régi nyílászárókon a meleg mellett a pára is távozott az épületből. Most a meleg sem és a pára sem tud távozni.
Van, aki azt vallja, hogy azért kell fa nyílászárót beépíteni, mert az szellőzik. A fa nyílászáró sem szellőzik, hisz modern préselési és ragasztási eljárással készül, ugyanolyan modern, többrétegű üvegekkel, mint a műanyag. Az érzésben van különbség. Ha a fát szeretjük, válasszuk azt. Ha a műanyag mellett tesszük le a voksot, akkor pedig azt. Hőszigetelési és páraáteresztési képességében nincs különbség.
Tehát kicseréltünk ajtót-ablakot, majd ezután jön a hőszigetelés. Persze hogy a régi B30-as tégla falazaton lévő 5-7 cm vakolaton jobban tudott távozni a pára. De a meleg is! Számtalan hőkamerás felvétel bizonyítja, hogy a hőszigeteletlen épületekkel igenis az „utcát fűtjük”.
Az új építések, modern felújítások után ugyan nem fűtjük az utcát, de kötelező a napi „egészségügyi szellőztetés”. Ez naponta egy-két alkalommal, 3-5 perc lehetőleg kereszthuzatot jelent. A pára távozik, a meleg nem, mert a felmelegített szerkezet a becsukástól számított 2-4 perc elteltével átmelegíti a friss levegőt. Ha ezt tudatosan végezzük, nem fog megjelenni a penész!
Pára és hőszigetelés kapcsán azonban jó, ha tudjuk, hogy nem minden falazat típusra rakható fel bármelyik hőszigetelés. Különösen a vályog falazat esetében érdemes nagy odafigyeléssel eljárni!
.jpg?sfvrsn=89a1208b_1)
Ezeket a falazatokat kizárólag ásványgyapot hőszigetelő rendszerrel javasolt szigetelni, mivel itt nem csak a belül keletkezett párával kell számolnunk, hanem nagyon sok esetben az alulról jövő nedvesség is felszívódik a falazatba, és távozni szeretne. Erre a feladatra az ásványgyapot hőszigetelő rendszer a legalkalmasabb.
Egy másik falazati forma a pórusbeton falazat. Ahogy a nevében is benne van, porózus szerkezetű elemről beszélünk, ebből fakadóan kiváló a páraáteresztő képessége. Több pára tud távozni a falakon keresztül, mint a hagyományos falazóelemek esetében, így a külső szigetelésnek is olyannak kellene lennie, ami több párát képes átengedni. Itt is javasolt az ásványgyapot hőszigetelő rendszer. Ebben az esetben a legjobb rétegrend, ha már belül, az alapvakolat kiválasztásánál nem a hagyományos mész-cement vakolatot használjuk, és gletteljük át a megszokott vastag és vékony glettekkel, majd festünk diszperziós festékkel, mert így belül teljesen lezárjuk a falazat páraáteresztő képességét!
Ha így teszünk, kívülre már teljesen mindegy, milyen hőszigetelést építünk!
Helyette használjunk olyan rétegrendet, amely segíti a pára szabad áramlását:
- POROMAP előfröcskölő,
- POROMAP szárítóvakolat 2 cm vastagságban,
- majd a végén FINITURA CIVILE simító vakolat
- és DURSILITE IGEA falfesték.
Külső oldalon pedig ott az ásványgyapot hőszigetelő rendszer. Így egy olyan külső-belső rétegrendet hoztunk létre, amely kiválóan alkalmas a pára szabad áramoltatására. Ezt a rendszert használva tényleg már csak annyi a dolgunk, hogy naponta egyszer, három percre kinyitjuk az ablakokat.
