betonjavito_cc

Lássuk melyek a legfőbb különbségek:


Nyomószilárdság:


Egy betonjavító anyagnak egy tartószerkezettel kell együttműködnie, annak hiányzó részét kell kipótolnia. Míg egy csemperagasztónál a tapadószilárdság és a rugalmasság a legfőbb szilárdsági paraméter, addig egy betonjavító anyagnál a nyomószilárdság. Ennek megfelelően a betonjavítók nyomószilárdsága jelentősen nagyobb, jellemzően 30 és 80 N/mm2 közötti, míg egy csemperagasztónál ez kb. 20 N/mm2 körüli.


Széndioxid zárás:

Egy betonjavító anyagnak nagyon fontos tulajdonsága, hogy megvédje a betonszerkezetet a további károsodástól, azaz elzárja a legfőbb korróziót okozó anyagoktól a betonvasakat, illetve a betonszerkezet többi részét. A jobb széndioxid és vízzáróság érdekében a betonjavító anyagok sokkal tömörebbek, zártabbak. Érdemes összevetni a betonjavító anyagok anyagszükségletét a csemperagasztókkal szemben. Betonjavítóknál ez az érték jellemzően 1,7 és 2,1 kg/m2/mm, míg csemperagasztóknál 0,8-1,4 kg/m2/mm.

 
Bedolgozási vastagság:

Csemperagasztóknál a jellemző maximális javasolt bedolgozási vastagság 5 és 15 mm között van. Betonjavítóknál ez általában 5 cm körüli érték. Ha megnézzük a termékismertetőket, láthatjuk, hogy betonjavító habarcsoknál ritkábban 1, de jellemzően 2,5 mm-es maximális szemcseméretet találunk, míg a csemperagasztók esetében ez az érték 0,5 mm vagy ahhoz közeli érték.

Ha tehát csemperagasztóval javítunk vissza vasbeton szerkezetet, az akkor is csak mint térkitöltés lesz ott, de sem statikai értelemben nem fog együtt dolgozni megfelelően a szerkezettel, sem a betonszerkezet védelme az élettartama szempontjából nem fog érdemi többletet jelenteni.

Betonjavításhoz válasszunk megfelelő betonjavító habarcsot, elvégre betonjavító habarccsal sem ragasztunk csempét!

 
 
Galéria
gallery
Termékcsalád
Építéskémiai termékek
Termékek kerámia- és természetes kőburkolatok fektetéséhez