Nedvességhatások elleni utólagos védelem – 1. rész
Az épületeket érő nedvességhatások
Az épületek korától függetlenül előforduló problémakör az épületek nedvesedése, vizesedése. Ez a problémakör sok bosszúságot tud okozni a való életben.
Az épületek korától függetlenül előforduló problémakör az épületek nedvesedése, vizesedése. Ez a problémakör sok bosszúságot tud okozni a való életben.
A nedvesedés nem csak egy esztétikai probléma, hanem akár egészségügyi gondokat is okozhat, sőt szélsőséges esetben az épület összeomlásához is vezethet. Éppen ezért ezt a problémakört nem szabad félvállról venni és a lehető leghamarabb és legátfogóbban orvosolni kell.
Most nézzük meg azokat a problémákat, amik általánosságban egy régi épületnél jelentkezhetnek!
Az utólagos nedvesség elleni szigetelések olyan technikai eljárások és anyagok összessége, amelyeket meglévő épületek és építmények védelmére alkalmaznak. A célja, hogy megakadályozza a víz bejutását az épületek szerkezeteibe, amely hosszú távon súlyos szerkezeti károkat és egészségügyi problémákat is okozhat. Az utólagos védelmek kialakítása során különféle anyagokat és technológiákat használnak, az előírásoknak és gyártói utasításoknak megfelelően. Fontos, hogy egy ilyen felújítás megkezdése előtt pontos és alapos felmérés történje, és egy ezzel foglalkozó tervező tervezze meg a rétegrendeket a megfelelő védelem kialakítása érdekében.
A nedvességhatások olyan jelenségek és folyamatok összessége, amelyek során a víz különböző formákban (folyadék, gőz) bejut vagy megjelenik az épületek és építmények szerkezeti elemeiben, és ott különféle károkat okoznak. Ezek a hatások különböző forrásokból eredhetnek és különböző típusú károsodásokat okozhatnak.
A talajvízből a kapilláris felszívódás hatására, a talajszemcsék felületén megtapadt és vízfilmet képző úgynevezett kötött víz. A talajnedvesség nem fejt ki hidrosztatikai nyomást a talajban lévő szerkezetekre.
A talajszemcsék közötti üregeket kitöltő, állandóan meglévő szabad víz, amely az épületszerkezetre a bemerülési mélységtől függő hidrosztatikai nyomást fejt ki.
A kapilláris hatás miatt a víz felszívódhat a falakban, különösen a porózus anyagok esetében, mint a tégla vagy a beton.
Az eső, hó és egyéb formában lehulló csapadék közvetlenül érheti az épület külső felületeit, és bejuthat a szerkezetekbe, ha a vízszigetelés nem megfelelő, vagy a szerkezettől nincs megfelelően elvezetve.
A szerkezetbe való bejutás történhet kapilláris úton vagy esetleges repedéseken, csőáttöréseken keresztül.
A belső terekben a nedvesség kondenzálódhat a hideg felületeken, különösen akkor, ha a páratartalom magas és a szellőzés nem megfelelő.
- Párásodás: A hideg felületeken, mint az ablakok és a külső falak, a nedvesség kicsapódik, és vízcseppek formájában jelenik meg.
- Penész és gombásodás: A kondenzáció hosszú távon nedvességet eredményez, amely kedvez a penész és a gombák elszaporodásának.
A belső vízvezetékekből származó szivárgások és csőtörések közvetlenül vizet juttathatnak a szerkezetekbe.
A víz hatására az épületek szerkezeti elemei károsodhatnak, ami hosszú távon a szerkezet stabilitásának és biztonságának csökkenéséhez vezethet.
A talajból kapillárisan felszívódó víz oldott formában sókat hoz magával a szerkezetünkbe, ami a víz elpárolgását követően jobb esetben a szerkezetünk felületén, rosszabb esetben pedig a szerkezeten belül lerakódik. Ezek a kiült sókristályok, nagy mennyiségben képesek vizet megkötni, akár a saját térfogatuk többszörösére is képesek megdagadni, ezáltal befeszülve és lerepesztve a szerkezeteket (általában vakolatok, habarcsok, tégla...)
A víz okozta fagyás-olvadás ciklusok, repedéseket okoznak a porózus szerkezeteinkben ezzel folyamatosan gyengítve azokat.
A leglátványosabb a fém szerkezeti elemeken, de a beton és a cementes anyagokra is jellemző.
A nedvességhatások következtében kialakuló penész és gombák komoly egészségügyi problémákat okozhatnak a lakók számára.
- A nedves környezet kedvez a penészgombák elszaporodásának, amelyek spórái allergiás reakciókat, asztmát és egyéb légzőszervi betegségeket okozhatnak. A hosszú távú penészexpozíció légzőszervi problémákhoz vezethet.
- Hasonlóan a penészhez, a gombásodás is súlyos egészségügyi kockázatokat jelenthet, különösen a nedves, szellőzetlen helyiségekben.
- A nedves környezet ideális a poratkák elszaporodásához, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki.
- A nedves környezet vonzza a különböző rovarokat és rágcsálókat, amelyek károsíthatják az épület szerkezeti elemeit és egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A nedvesség foltokat, elszíneződéseket, és felületi károkat (vakolatleválás, festék felpúposodás stb.) okozhat az épület belső és külső oldalán.
Pénzügyi károk:
- A nedves szerkezetek hőszigetelő képessége jelentősen romlik így a fűtési időszak növeli az épület energiafogyasztását.
- A nedvességhatás okozta károk kijavítása jelentős költségekkel járhatnak, különösen, ha szerkezeti javításokra vagy cserére van szükség.
- Az épület értéke jelentősen csökkenhet, ha a nedvességhatás okozta károk nem kerülnek időben javításra.
A nedvességhatások számos komoly problémát okozhatnak az épületekben és építményekben. Az ilyen problémák megelőzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő vízszigetelés, valamint a rendszeres karbantartás és ellenőrzés. Az utólagos vízszigetelés különösen fontos szerepet játszik a meglévő épületek hosszú távú védelmében és a fent említett problémák minimalizálásában.
Olvassa el a sorozat másik két részét is!
2. rész: Utólagos szigetelési megoldások
3. rész: Károsodott falazatok helyreállítása
Kérdés esetén keresse a Mapei szaktanácsadóit, szívesen segítenek, akár a projekt helyszínén is!
Olvassa el alábbi cikkeinket is!
