Nedvességhatások elleni utólagos védelem – 3. rész

Az épületek korától függetlenül nagyon gyakran előfordul az épületek nedvesedése, vizesedése. Ez a probléma rendkívül sok bosszúságot tud okozni a való életben, mindenképpen fontos foglalkozni vele.

Az épületeket több irányból is érheti nedvességhatás, erről a sorozat 1. részében írtunk.

A vizesedés által károsodott szerkezetek helyreállítását minden esetben a vízszigetelés javításával és pótlásával kezdjük, ezt részletesen bemutattuk a sorozat 2. részében. Ezt követően kerülhet sorra a vakolat és festés helyreállítása.

A vizesedett szerkezeteknél alaposan meg kell választani a javító anyagokat, habarcsokat. Fontos, hogy magas páraáteresztő képességű anyagok kerüljenek majd a falazatra, mivel a szerkezetünk nedves és ki kell szárítanunk. Továbbá javasolt minden esetben egy sótároló vakolatot is beépíteni, ami az esetlegesen falban lévő oldott sókat el tudja tárolni a száradás során.

A károsodott szerkezetek helyreállításának tervezésére 2022-ben megjelent a „Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezése” című Építésügyi Műszaki Irányelv. Ezen irányelv használata elengedhetetlen az érintett szerkezetek felújításának tervezésénél.

Miután sikerült a vizesedést megakadályozni, illetve a felületi vizeket elvezetnünk az épülettől, elkezdődhet a károsodott szerkezeteknek a javítása. Minden esetben célszerű a károsodott zónában a tartószerkezetig eltávolítani mindent a felületekről. Javasolt az érintett zóna felett +50 cm-rel vagy a szerkezet vastagságának a duplájával ezt megtenni. Falazott szerkezetek esetében a fugákat ki kell kaparni min. 2 cm mélységben, majd ezt újjal pótolni. A hiányzó téglákat, falazó elemeket újjal pótolni kell.

Az esetleges szerkezeti hibákat, repedéseket kezelni kell. Erre több megoldás is létezik, pl. falvarrás. Amennyiben a szerkezetet statikailag meg kell erősíteni, az épület statikusa dönt arról, hogy ezt mikor kell megtenni. Előfordulhat, hogy a felújítást a szerkezet aláalapozásával, vagy megerősítésével kell kezdeni. Ellenkező esetben ezt célszerű a szigetelés után elvégezni.

A szerkezet megerősítést, és a felület tisztítását követően felhelyezésre kerül egy szárítóvakolati rétegrend. Amennyiben az épületünk magas sóterhelésnek volt kitéve (ezt a faldiagnosztikai eredményekből lehet megtudni) javasolt cementmentes megoldásoknak az alkalmazása (ÉMI irányelv 9.1.1-es fejezete).

Egy szárítóvakolati rendszer általában 4 elemből áll.

1. Előfröcskölő: Ez a réteg biztosítja a szárítóvakoltunk megfelelő tapadását, valamint a rétegrend kötés idejére kezeli a falazatban lévő nedvességet.
2. Makropórusos, magas légáteresztő képességű szárító vakolat. Sótároló puffer képességgel rendelkezik. A fal száradásakor az elpárolgó nedvesség ezekben a sótároló pufferekben le tudja rakni a sókat, így nem fog a felület levelesen leválni.

   
   

3. Simító vakolat: A szárítóvakolt felülete felhordás után nem esztétikus ezért, ha beltérben kerül egy ilyen rendszer akkor speciális simító habarccsal átvonható. Fontos, hogy ez a simító anyag a rendszer része legyen, valamint magas páraáteresztő képességgel rendelkezzen.
4. Magas páraáteresztő képességű festék. Ez minden esetben szilikon vagy szilikát bázisú festék legyen. Ez a két kötőanyagú festék tudja biztosítani a megfelelő páraáteresztő képességet.

Amennyiben a külső oldalon a falazat nem kerül hőszigetelésre, úgy a szárítóvakolati rétegrendnek a felhordását a külső és a belső oldalon is javasolt felhordani az előzőekben kiemelt zónában.

Légáteresztő vakolat

Fontos, hogy egy teljes körű felújítás esetén a szárítóvakolati rétegrendünk felett magas páraáteresztő képességű, úgynevezett lélegző vakolatot hordjuk fel. Emellett a végső bevonat megválasztásánál, javasolt szilikon vagy szilikát bázisú bevonat használata, szintén a magas páraáteresztő képesség miatt. Ezeket az anyagokat külső és belső oldalon is javasolt alkalmazni.

Hőszigetelés készítése

Az előzőekben tárgyalt vizesedő és felújított épületek hőszigetelése lehetséges, viszont gondos utánajárást és tervezést igényel. Figyelembe kell venni a szerkezetünk életkorát, anyagát, és a nedvesedés mértékét.

Azok az épületek, amik bármekkora mértékben is nedvesednek, vizesednek, gondos tervezéssel és utánajárással megmenthetőek és helyrehozhatóak.

Minden esetben fontos, hogy a szigetelési megoldás az épületet és a környezetet figyelembe véve legyen kiválasztva. Nem elegendő a szigetelést megoldani, gondoskodni kell az épület körüli vizek elvezetéséről, és az átázott falak kiszárításáról.

Egy épület megmentése mindig egy hozzáértő tervező bevonásával kezdődjön!

1. rész: Az épületeket érő nedvességhatások

2. rész: Utólagos szigetelési megoldások

Épületszerkezetek megerősítése a Mapei szálerősítéses polimerekkel

Poromap szárítóvakolat rendszer használata a műemlék épületek felújításánál

Amikor a történelem találkozik a modern technológiával -Mape-Antique Zero mész alapú termékcsalád