Objektív tartósság
A vasbeton tervezésénél figyelembe kell venni a romlás kockázatának mérséklésére való lehetőségeket.
A beton fenntarthatóbbá tétele érdekében hozható intézkedések mellett, mint például az alkotóelemeken végzett munka és az energiafogyasztás csökkentése, a teljes lánc fenntarthatóságának elérése érdekében nem elhanyagolható a szerkezet élettartamának figyelembevétele sem.
Ez azt jelenti, hogy a vasbeton tervezésénél ma már nemcsak a szilárdulást követően kialakult mechanikai jellemzőit és tulajdonságait veszik figyelembe, hanem arra is gondolnak, hogy ezeket a tulajdonságokat idővel képes-e fenntartani. És akár infrastruktúrákról, akár épület szerkezetekről van szó, ezeket egyre inkább úgy tervezik meg, hogy a karbantartási költségeket és a leállási időket minimalizálják, és a lehető legtovább megakadályozzák az elavulásukat.
Hogy világosabb képet kapjunk e szempont alapvető fontosságáról, gondoljunk arra, hogy mennyi erőforrásra és energiára van szükség például egy autópálya-alagút lezárásához és a gyors munkavégzéshez, akár az éjszakai műszak alatt is, hogy biztonságossá tegyük és helyreállítsuk a működőképességét. A javasolt műszaki megoldásokból kiindulva a lehetséges javítások széles skálája áll rendelkezésre, amelyeket meg lehet határozni, de előbb egy lépést kell tennünk hátrafelé, hogy pontosan megértsük, mi az, ami potenciálisan alááshatja egy vasbetonszerkezet tartósságát.
A vasbetonszerkezetet alapvetően a betonba ágyazott szénacél megerősítés egymással összekapcsolt hálózata alkotja. A beton biztosítja a szerkezet szükséges nyomószilárdságát, és megvédi az acél megerősítést az oxigén és/vagy különösen agresszív elemek, például kloridok jelenlétében bekövetkező korróziótól.
A beton - amely viszont cementből, vízből és kőanyagból áll - porózus anyag, amely elkerülhetetlenül lehetővé teszi a gázok és folyadékok bejutását, amelyek kémiailag módosítják a mátrixot, és potenciálisan agresszív anyagokat szállítanak, ami az acél korróziójához vezet, és ennek következtében veszélyezteti annak mechanikai tulajdonságait.
A Mapei javaslatai a romlás ellensúlyozására
E jelenségek mérséklése és lassítása érdekében a Mapei a betongyártók és építőipari vállalatok speciális igényeihez kifejlesztett innovatív megoldások szállítására összpontosít különböző ágazatokban.
A tartós beton tervezésekor az első elem, amelyet javítani lehet, a cementtartalmú mátrix porozitása, elsősorban a víz/cement (v/c) arány kalibrálásával. Alapvetően minél kevesebb vizet adunk a konglomerátumhoz, annál kisebb a porozitása, és ennek eredményeként a jobb mechanikai tulajdonságok mellett a szennyező anyagok számára kevésbé áteresztő szerkezetet kapunk. Az alacsonyabb v/c arány eléréséhez a szuperfolyósító adalékszerek, különösen a DYNAMON családba tartozó adalékszerek, évek óta félelmetes eszköznek számítanak, amely ma már nélkülözhetetlen a modern építőiparban.
A porozitás csökkentésével működő termékek egy másik csoportja az úgynevezett kiegészítő anyagok (SCM), mint például a pernye, a puccolán, az őrölt granulált kohósalak (GGBS) és a szilikapor. Ezek az adalékanyagok a portlandcement hidratációs reakciójának melléktermékeként keletkező meszet fogyasztják el, és tömör szerkezetűvé alakítják át. Ez a folyamat javítja a cementes mátrix szilárdságát és vízzáróságát.
Erre a célra Mapei több terméket kínál, melyek közül az elvárások figyelembevételével célszerű választani. A MAPEPLAST PZ 500, MAPEPLAST PZ300 és a MAPEPLAST SF por termékek mellett az egyszerű adagolást biztosítva a MAPEPLAST NS 20 nanoszilika szuszpenzió is a széleskörűen használható termékek közé tartoznak.
A kórokozók behatolása elleni fizikai gát megteremtése az alapvető mechanizmus a kristályos vízszigetelő adalékanyagok működésének hátterében is, mint például az IDROCRETE KR 1000, amely közvetlenül a kapilláris pórusokban töltőanyaggá alakul, és jelentősen lelassítja a folyadékok és gázok diffúzióját a szerkezeten belül.
A IDROCRETE DM hidrofób adalékszereket pedig úgy tervezték, hogy csökkentsék a szerkezet által felszívott víz mennyiségét, ezáltal a cementkötésű felületet víztaszítóvá és így vízállóbbá teszik. Ez megakadályozza a vízben oldott, potenciálisan korrozív anyagok bejutását.
Más szemszögből nézve a dolgokat, a Mapei olyan megoldásokat is kifejlesztett, amelyek a korróziós reakciók gátlására összpontosítanak közvetlenül a betonacélon keresztül. Ebben az esetben korróziógátlókról beszélünk: A MAPESHIELD termékek az acél felületének passziválásával működnek, késleltetik a kloridok által okozott korrózió kialakulását, és jelentősen csökkentik a terjedési sebességet.
Ezenkívül a MAPESHIELD I egy rendkívül hatékony rendszert alkalmaz: a katódos védelmet, amely megakadályozza a korróziót, beleértve a meglévő szerkezeteket is, még azokban az esetekben is, amikor a korrózió már elindult (lásd Realtà Mapei International 92. sz.).
Néhány Mapei megoldás a tartós betonért
Ez egy szuperfolyósító adalékszer, amelyet a genovai San Giorgio híd betonjához használtak, alacsony víz/cement arányú és hosszú bedolgozhatóságú beton előállítására szolgál.
Speciális, mikronizált porokon alapuló ásványi adalékanyag tömegbetonhoz.
Kristályosodó adalékszer vízálló betonhoz.
Integrált víztaszító adalékanyag cementes keverékekhez, amely jelentősen csökkenti a vízfelvételt a megszilárdult betonban és megakadályozza a kivirágzásokat.
Speciális vezető pasztával bevont tiszta cink anódok, galvanikus katódos védelemre a betonacélok korróziója ellen új, és javításra szoruló szerkezetekben.
Az eredeti cikk a Realtá Mapei International magazin 93. számában jelent meg.
Olvassa el további cikkeinket is a betonadalékszerek témakörében!
CUBE rendszer - egy integrált megközelítés
A Mapei adalékanyagainak és szaktanácsadóinak szerepe a genovai Szent György-híd építésében
