Talajvízzel és szennyvízzel közvetlenül érintkező betonfelületek javítása

A beton, mint építőanyag a világon a második legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag, mely számos előnnyel rendelkezik, ilyen a tartóssága, szilárdsága és sokoldalú felhasználhatósága, mely miatt gyakran alkalmazzák különböző építési projektekben. Azonban a környezeti hatások és a nem megfelelő karbantartás következtében a beton felületei idővel károsodhatnak. Különösen érzékenyek a talajvízzel és szennyvízzel érintkező betonfelületek, amelyek folyamatos ki vannak téve a nedvességnek, különböző vegyi anyagoknak és biológiai hatásoknak.

Forrás: Depudadora ATLL de Abrera referencia, Mapei Spain

A javítás fontossága

Az időben történő javítás nagyon fontos a következő okok miatt:

• A beton szerkezeti egységének fenntartása létfontosságú a biztonság és a hosszú távú élettartam szempontjából. A károsodott beton idővel gyengülhet, aminek halogatott felújítása igen költséges is lehet, de akár veszélyes lehet a környezetére és a használóira nézve is.
• Gazdaságossági megfontolások: A kisebb hibák időben történő kijavítása költséghatékonyabb, mint a súlyosabb károk utólagos javítása (esetleg már csak a szerkezetek megerősítésével) vagy akár már a teljes szerkezet cseréjével.
• Környezeti hatások: A károsodott betonfelületek hozzájárulhatnak a talaj- és vízszennyezéshez, ami környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet.

A talajvízzel és szennyvízzel érintkező betonfelületek rendszeres ellenőrzése és karbantartása elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a komolyabb károsodásokat és biztosítsuk a betonszerkezetek hosszú távú működését.

Első lépés: Állapotfelmérés

A kivitelezés megkezdése előtt az érintett felületeket egyesével szemrevételezni szükséges, ami alapján a hibákat osztályozni kell. Meg kell állapítani a felületeket érő használati terheléseket, külön elemezve mind a mechanikai, mind a vegyi kitettségeket, azaz a tönkremenetelek lehetséges okait. Szerkezettervező mérnök bevonásával meg kell határozni a betonjavítás típusát, külön bontva a szerkezeti és az esztétikai igényű betonjavítási igényeket. A javítás előtt mind a betonfelületek karbonátosodottságát, mind a beton tapadó-húzó szilárdságát is ismerni szükséges. A betonjavításkor az aljzatnál a minimum 1,5 N/mm2 mért tapadó-húzó szilárdsági érték elérése szükséges. A diagnosztikának ki kell terjednie a betontakarás megfelelőségének ellenőrzésére is.

Második lépés: Bontás és felületelőkészítés

A helyszíni hibajelenségek alapján a betonfelületeket a meglévő bevonatok eltávolítása után lehet alkalmassá tenni a bevonatréteg fogadására. A javítási munkák megkezdése előtt a régi korrodált, málló betonrészeket el kell távolítani. A vasbeton szerkezetek azon felületéről, ahol a betonacélok kilátszanak, nagyobb a repedés, felületi hámlás található, ott a felületről el kell távolítani a laza, repedt betonrészeket. A karbonátosodottság függvényében a betonacélokat körbe kell vésni, a kibontott részeken az acélbetétek mögé kell vésni min. 5 mm mélységben. A levésett beton és betonacél felületét magasnyomású vizes homokszórással tisztítjuk meg a portól és szennyeződéstől, betonacél esetében a rozsdakéregtől. Durva javítás előtt a sima felületeket érdesíteni is szükséges. A felületelőkészítés módját a kivitelező a számára elérhető technológiák közül szabadon kiválaszthatja, annak figyelembevételével, hogy a fogadófelülettől elvárt az egyenletes eloszlású, 5 mm-es felületérdesség. A javítandó betont vízzel kell átitatni, a javítás kezdetekor a felületnek mattnedvesnek kell lennie.

Forrás: Depudadora ATLL de Abrera referencia, Mapei Spain

Ha vannak repedések:

Amennyiben a felületelőkészítés során szerkezeti repedést tárnak fel, indokolttá válhat az erőzáró kapcsolat ismételt helyreállítása. A beavatkozás módjának kiválasztásához meg kell határozni a repedés keletkezésének okait, a repedés fajtáját, a repedés felújításkori állapotát, valamint a javítás végeredményére vonatkozó követelményeket. A repedéseket a fentiek tisztázása után le lehet javítani. Erőzáró kapcsolat esetén merev gyantát kell használni, mint az EPORIP, EPOJET és EPOJET LV epoxigyanták, vagy dilatációs repedésnél rugalmas szalagot, mint a MAPEBAND TPE dilatációs szalag. A dilatációknál figyelemmel kell lenni azok helyzetére és jellegére.

Következő lépés: korrózióvédelem

A kilátszódó betonacélokat MAPEFER 1K Zero korróziógátló habarccsal kell lekezelni. A MAPEFER 1K Zero felhordása előtt a betonacélokat a teljes rozsdásodott szakaszon fel kell tárni és azokat körbe kell vésni. A vasakat homokszórással, vagy drótkefével meg kell tisztítani minden rozsdától lehetőleg a fém felületig. A MAPEFER 1K Zero-t két rétegben, ecsettel kell felhordani, összesen kb. 2 mm vastagságban. A termék megakadályozza a betonacélok korrózióját, és visszaállítja a lúgos kémhatást. Kikeményedése után a MAPEFER 1K Zero ellenáll a sós párának, valamint vízzáró, és a légkörben jelenlévő agresszív gázok számára áthatolhatatlan.

Forrás: Depudadora ATLL de Abrera referencia, Mapei Spain

Szulfátálló cementtel készült betonfelületek javítása

A szulfátálló cementből olyan beton készíthető, ami ellenáll a talajban található agresszív kémiai anyagok romboló hatásának. Főként esővel, talajvízzel vagy szennyvízzel közvetlenül érintkező betonfelületek építése esetén alkalmazzák. A szulfátálló betonok tervezésekor a kémiai korrózió kockázata esetén alkalmazandó ’XA’ környezeti osztályokat kell figyelembe venni. A szulfátálló beton készítéséhez megkövetelt szulfátálló cementnek trikalcium-aluminát (C3A) mentesnek kell lennie, vagy kisebb szulfátveszély esetén elégséges követelmény az alacsony trikalcium-aluminát tartalom.

Szulfátálló cementtel készült betonfelületek javításánál felmerülhet a kérdés, hogy milyen betonjavító habarcsot válasszunk? A környezeti hatások okozta károsodások megjelenhetnek felületi leválások, kimaródások, peremszéli letörések formájában. Általánosságban egy biztos, hogy a betonhoz hasonlóan itt is a szulfátálló cementből készült betonjavító anyagok közül válasszunk, és a feladatnak megfelelő anyagot eszerint válasszuk ki.

Durvább felületi hibák javítása

Nagyobb hibák javításához az alábbi habarcsok közül választhatunk, melyek teljesítik az EN 1504-3 szabvány szerint az R4 osztályú szerkezeti habarcsokra előírt alapvető követelményeket:

• Mapegrout T60: Szálerősítésű, szulfátálló, állékony (tixotróp) betonjavító habarcs.

  A Mapegrout T60 alkalmas csatornák alagutak, és általában vízépítési műtárgyak javítására, függőleges felületekre is könnyen bedolgozható zsaluzat használata nélkül. Mapegrout T60-at simítóval, vakolókanállal vagy habarcsszóró-géppel lehet a szilárd, laza részektől mentes, érdesített és vízzel a telítettségig előnedvesített aljzatra bedolgozni. Mapegrout T60-nal rétegenként 40 mm vastagságig lehet betonjavításokat végezni.
  

• Mapegrout Easy Flow Zero: szulfátálló, állékony (tixotróp), szálerősítésű habarcs

  A Mapegrout Easy Flow Zero megrongálódott betonok vakológéppel szórt javítására használható. Nagyon egyszerűen szivattyúzható még nagy távolságra és nagy magasságokba is. A Mapegrout Easy Flow Zero általában szórással alkalmazható függőleges felületeken is, simítóval, vakolókanállal is bedolgozható. A javasolt legnagyobb bedolgozott rétegvastagság kb. 35 mm.

Forrás: Depudadora ATLL de Abrera referencia, Mapei Spain

• Mapegrout Gunite: száraz vagy nedves szórásos betonjavításhoz

  A Mapegrout Gunite egy előkevert, egykomponensű, többcélú, normál kötésidejű cementkötésű habarcs mely mind száraz mind nedves szórásos betonjavításhoz használható. 

Felületi egyenetlenségek simítása és védelme

Koptatóhatásnak kitett felületek simításához az alábbi két termék közül választhatunk, melyek teljesítik az EN 1504-2 szabvány szerinti MC és IR követelmények bevonatok (C) termékekre előírt alapvető követelményeket:

• Mapefinish HD: Kétkomponensű, magas szulfát állóságú cementkötésű habarcs nagy koptatóhatásnak kitett betonszerkezetek felületi egyenetlenségeinek simítása. A Mapefinish HD két komponensét bekeverve a habarcsot sima simítóval, vagy vakológéppel szórva vihetjük fel az előkészített felületre rétegenként legfeljebb 2 mm rétegvastagságban. Nagy műgyantatartalmának köszönhetően a Mapefinish HD kitűnően tapad minden betonfelülethez, és megszilárdulva tömör, erősen tapadó, víz- és légzáró réteget ad.

• Monofinish HD: Egykomponensű termék, mely vízzel bekeverve folyós keveréket alkot, különösen könnyen bedolgozható akár függőleges felületekre rétegenként 2-3 mm-es vastagságban. Magas szintetikus gyanta tartalmának köszönhetően a Monofinish HD is kitűnően tapad minden beton felületre, és megkötése után erős, tömör, vízhatlan réteget hoz létre. Ezenkívül a Monofinish HD speciális adalékanyagokat tartalmaz, amelyek különösen ellenállóvá teszik a habarcsot kopással és elhasználódással szemben. A Monofinish HD megfelel az EN 1504-2 bevonat (C) az MC, PR és IR elvek (“Betonfelület védelmi rendszerek”) követelményeinek, továbbá az EN 1504-3 (“Szerkezeti és nem szerkezeti javítások”) minimum követelményeinek, mint R4 osztályú szerkezeti habarcs.

   

  Ha kérdése van a betonjavítással kapcsolatosan, olvasson még több tartalmat a betonjavitas.hu oldalon!