Tetőterasz mesterfokon
Nagyon sokszor beszélünk, illetve írunk a teraszok kialakításáról, burkolásáról. Úgy az oktatásainkon, mint a Mapei krónika hasábjain újra és újra előforduló téma ez. Ritkábban kerülnek elő azonban olyan összetettebb, több szakmát és termékvonalat is érintő feladatok és azok megoldásai, mint például a fűtött, védett tér feletti tetőterasz kérdésköre. Fábián Zoltán, okleveles építőmérnök írása.
Természetesen, cikkemben nem fogom végig venni az összes kialakítási lehetőséget. Mindössze a legfontosabb kritériumokra hívom fel a figyelmet. Ahogy a címben is írtam: a tetőterasz tető is, terasz is. Ennek megfelelően legalább két szakma, szakág együttműködését igényli.
Egyrészt tető. Ezt azt jelenti, hogy minden hidegburkolattal ellátott tetőterasz alatt lennie kell egy-egy „tetőnek”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a burkolati rétegrend előtt előbb egy lapostető rétegrendnek kell elkészülnie. Ezt követően a lapostetőn alakítják ki a szakemberek a terasz rétegrendet, annak aljzatával és hidegburkolatával.
Új építés esetén a tervezőnek számos kérdést kell átgondolnia. Felújítás esetében ugyanezek a kérdések általában az együttműködő szakágak képviselőire maradnak.
Lejtések és vízelvezetések kérdése
Természetesen a lapostető vízelvezetése, lejtései ugyanúgy fontosak, mint a rákerülő teraszrétegrend. Át kell gondolni, hogy mit jelent ez az egymásra kerülő rétegek vastagságát tekintve, illetve hogyan valósíthatók meg egymáshoz képest.
Fontos átgondolnivaló például az, hogy ha más-más irányú a vízelvezetés a burkolat felszínén és a lapostető vízszigetelésén, akkor a rendelkezésre álló szintmagasságban mindenhol elfér-e a kívánt hőszigetelés, illetve az aljzat és a burkolati rétegrend. Amennyiben pedig azonos irányú, például pontra lejtett a lapostető szigetelése és a teraszburkolat is, akkor a megoldandó feladat az lesz, hogy milyen összefolyóval lehet a különböző síkokon jól megoldani a vízelvezetést.
Vannak esetek, amikor közvetlenül a burkolat alatt nem készül külön vízszigetelés, mivel annak kialakítása szivárgó rendszerű. Ilyenkor nagy, sík felületek is kialakíthatók tetőteraszként. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a rétegrend vízelvezetőképességével is számolni kell.
Nagyméretű tetőteraszoknál, kiemelt létesítményeknél, részlegesen zöldtető kialakítása is megvalósulhat a burkolt felületek mellett. Ilyenkor egy nem hagyományos építőipari szakterület is becsatlakozik az egyeztetésbe, tervezésbe, hiszen a zöldtető kialakítása, a tetőszigetelést és az elválasztó réteg fektetését követően, alapjában véve kertészeti feladat.
GYAKORLATI KIALAKÍTÁS
- Lapostető rétegrend:
A lapostető rétegrend biztosítja a tető megfelelő vízszigetelését, páratechnikáját és hőtechnikáját. Tehát ennek a lapostető rétegrend kialakításának köszönhető, hogy a tetőterasz alatti tér száraz marad, valamint hőszigetelt az érvényes szabályozásnak megfelelően, illetve, hogy a rétegrendben nem keletkezik párakicsapódás.
Kialakítása sokféle lehet. Megoldható egyenes rétegrenddel, amikor a vízszigetelés a hőszigetelés felett helyezkedik el, de lehet fordított rétegrendű is, amikor a vízszigetelés a zártcellás hőszigetelés alatt helyezkedik el.
Készülhet modifikált bitumenes lemez vízszigeteléssel vagy műanyag, PVC vagy TPO/FPO alapú vízszigetelő lemezzel.
Az alkalmazott anyagok és rétegrendek kiválasztása általánosságban azonos az egyéb lapostetők kialakítása során figyelembe vett szempontokkal. Eltérés lehet azonban a rögzítés tekintetében. Ugyanis a tetőteraszon mindenféleképpen leterhelt lapostető rétegrend készül, továbbá, ha zöldtető is kerül kialakításra, akkor az alkalmazott vízszigetelő lemezeknek mindenképpen gyökérállóknak kell lenniük.
Fontos továbbá, hogy a lapostető rétegrend és a burkolati rétegrend között legyen legalább egy elválasztó geotextília réteg, valamint a mérettől és a lejutó nedvesség mértékétől függően, szivárgó lemezre is szükség lehet.
- Terasz rétegrend:
A terasz rétegrend biztosítja a megfelelő esztétikájú, terhelhetőségű, kopásállóságú és csúszásgátlású burkolt felületet.
Gyakori megoldás a szárazon fektetett burkolat. Ez lehet akár zuzalékágyba fektetett térkő, akár talpakra helyezett vastag önhordó burkolat, vagy akár szerelt telített faburkolat.
Magyarországon ugyan ritkább, de jó megoldást nyújthat a szivárgó, azaz szemcsehiányos aljzatra fektetett hidegburkolat is. Ebben az esetben a hidegburkolatot a lapméretnek megfelelő hidegburkolati ragasztóval kell leragasztani az aljzatra úgy, hogy csak a lap hátoldalát kenjük meg.
A leggyakoribb és hazánkban a leginkább bevált megoldás hidegburkolattal ellátott tetőterasz kialakítására a hagyományos cementes aljzaton, illetve esztrichen bevonatszigeteléssel készülő hidegburkolat.
Kérdése van? A termékek helyes használata miatt tekintse meg adatlapjainkat, ismertetőinket, valamint videóinkat a YouTube-on.
