Tuti módszer, hogy ne repedjen meg a friss betonszerkezet

Környezetünkben az egyik leggyakoribb mesterséges építőanyag a beton. Jól alakítható, formálható és megszilárdult állapotában többnyire hosszú ideig betölti a tervezett funkcióját. Napjainkban egyre inkább elvárás az, hogy a beépített frissbetonból készült megszilárdult beton és a belőle készült szerkezet a tervezett élettartama alatt a lehető legkisebb fenntartási költség mellett a lehető legmagasabb szinten teljesítse az elvárt követelményeket.

Ezen elvárásoknak csak úgy lehet megfelelni, ha a betont (és a belőle készült szerkezetet) az alapanyagok kiválasztásától, a gyártáson és a beépítésen, a fenntartáson át egészen annak újrahasznosításáig minden lépésben megtervezzük, figyelembe véve minden lehetséges tényezőt, hatást, körülményt.

A sok-sok lépés között az egyik ilyen gondosságot és odafigyelést igénylő, mégis igen gyakran elhanyagolt tevékenység a frissbeton beépítés utáni megfelelő utókezelése. Feltehetjük a kérdést: mégis miért kell a frissen beépített betont utókezelni? A legegyszerűbb válasz: azért, hogy ne repedjen meg – hiszen elsősorban ez a legnyilvánvalóbb jelenség az utókezelés hiánya vagy nem kielégítő módja esetén.

Mi okozza a repedéseket a betonszerkezetben?

A természetben a legtöbb folyamat addig áll fenn, amíg létre nem jön egy egyensúlyi állapot. A levegő adott hőmérséklete és páratartalma esetén - a földfelszínre jellemző légköri nyomás mellett – a levegő egy jól meghatározható vízmennyiséget képes tárolni. A friss betonfelület esetében a felületéről mindaddig párolog a víz, amíg ezt a vizet a felette lévő levegő fel tudja venni, be tudja fogadni, illetve amíg a felületről elpárolgó víz a beton belső részéből a felület felé pótlódni tud. Páratelt, hűvös levegő esetén ez lassabb, míg száraz melegben gyorsabb folyamat. Ez a jelenség egy a beton belső szerkezetében létrejövő, a felülete felé irányuló vízmozgást eredményez – azaz kiszárad. A folyamatos belső vízcsökkenés a betonban belső húzófeszültségeket hoz létre, ami a kiszáradási folyamat előrehaladásával folyamatosan növekedik. Amikor ez a belső húzófeszültség túllépi a beton pillanatnyi húzószilárdságát, a beton megreped.

Másfelől az erőteljes kiszáradás nem csak a zsugorodást befolyásolja, hanem a cement hidratációjának folyamatát is. Megfelelően nedves környezetben a friss beton szilárdulása kedvezőbb, jobb hatásfokú, mint egy kiszáradó környezetben. A vizes utókezelés, amellett, hogy a betonban lévő víz távozását meggátolja, nyári forró környezetben temperálja is a betonszerkezetet. Elkerülhetők a betonszerkezet felhevüléséből származó hőfeszültségek okozta károsodások. Különösen igaz ez talajon fekvő betonszerkezetek vagy falszerkezetek esetében, ahol a betonszerkezet egyik oldala intenzívebben melegedhet, mint a másik.   Az utókezelés mellőzése által gyorsan kiszáradó friss betonszerkezet a repedések megjelenése mellett gyakran porló felületet és csökkent nyomószilárdságot is eredményezhet.

Mit tehetünk tehát, hogy elkerüljük a repedések létrejöttét?

A betonba bekevert (betervezett) vizet benn kell tartani a betonban, nem szabad megengedni, hogy idejekorán távozzon. Erre számos módszer áll rendelkezésünkre.

Nagyon intenzív, fokozott kiszáradást eredményező körülmények – magas hőmérséklet, napsugárzás, száraz levegő, légmozgás – a kiszáradás fékezésére már beépítéskor is alkalmazhatók az ún. pára- vagy ködgenerátorok. A finoman porlasztott vízpára a betonfelület közvetlen közelében kedvezőbb körülményeket biztosít.

A beton bedolgozása után a legegyszerűbb módszer a fiatal betonfelület szakaszos locsolással történő folyamatos nedvesen tartása vagy ami jobb megoldás: a betonfelület elárasztása. Nagyon fontos, hogy felhevült betonfelületet soha ne nedvesítsünk „hideg” csapvízzel. Ilyen esetben állott vizet célszerű használni és kizárólag a hajnali, kora reggeli időszakban juttatva a betonfelületre, amikor annak a legkisebb a hőmérséklete. Hatékonyabb módszer amikor a felületet egy a vizet megtartó, többnyire valamilyen szövetanyaggal (pl. terfill, zsákszövet stb.) takarjuk majd azt tartjuk folyamatosan nedvesen. A szövet által nagyobb mennyiségű víz tartható a felületen és nehezebben szárad ki. Ez utóbbi módszer hatékonysága tovább fokozható egy műanyag fólia takarással. Ezeket a módszereket azonban csak akkor tehetjük meg ha a betonfelületnek van egy un. „zöldszilárdsága”, azaz a felületet a rááramló víz már nem károsítja. Falszerkezetek esetében előnyös lehet a szerkezet zsaluban tartása (amennyiben ez lehetséges) is, vizes utókezeléssel kombinálva.

Téli, hideg időjárási körülmények között a vizes utókezelési módszereket tilos alkalmazni. Ilyenkor a betonszerkezet kiszáradásának elkerülésére kifejezetten célszerű a párazáró adalékszerek alkalmazása. A téli utókezelés nagyon fontos eleme a hővédelem, ami már a zsaluzat anyagának helyes megválasztásával elkezdődik – a rosszabb hővezetési tulajdonságokkal rendelkező zsaluanyag előnyösebb pl. fa, műanyag az acél helyett.  A hővédelem szerepe, hogy a frissbeton hővesztesége – különösen a beépítés utáni órákban - a lehető legkisebb legyen, nemcsak a fagyás elkerülése, de a megfelelő hidratációs körülmények, a megfelelő szilárdulás fenntartása érdekében is.

Ha sürgősen meg kell kezdeni az utókezelést

Az intenzív kiszáradást eredményező körülmények azonban - egyre gyakrabban - nem teszik lehetővé azt, hogy addig várjunk az utókezeléssel, amíg azt vízzel megkezdhetjük. Ilyen helyzetben nyújtanak megoldást a különböző párazáró adalékszerek, amelyek szórással juttathatók a friss betonfelületre a végső felületképzés után azonnal. Alkalmazásuknál nagyon fontos, hogy a körülményeknek megfelelőt válasszuk ki és a felhasználási utasítás szerinti mennyiségben juttassuk ki a felületre. Adott felület esetén a gyártói adagolási utasítás alapján meghatározható, hogy hány liter (vagy kg) adalékszert kell a felületre egyenletesen felhordani. Tartsuk szem előtt, hogy a párazáró adalékszer – nem gyártói utasítás szerinti - vízzel történő hígításával csökken a hatékonysága – hacsak ezt a gyártó nem kínálja fel felhasználási alternatívaként, megadva a felhasználási lehetőségeket vagy a szükséges kijuttatás mennyiségét. Ennek és az előírástól eltérő kisebb mennyiség alkalmazása eredményeként a párazáró adalékszer felhordása ellenére is létrejöhetnek repedések, károsodások a beton felületén.

Nyári melegben a párazáró adalékszerek alkalmazása kombinálható a korábban említett vizes utókezelések egyikével a fiatal betonszerkezet temperálása, a hőfeszültségek elkerülése érdekében. Szeles időjárásban a felhordásnál figyelemmel kell lenni a szél okozta veszteségekkel. A felhordás módját és a felhordandó mennyiséget ennek figyelembevételével kell megválasztani.

Mikor és milyen adalékszert használjunk a friss beton utókezelésére?

A beton további felhasználásának megfelelően más és más adalékszereket érdemes használni annak érdekében, hogy a betonszerkezet ne repedjen meg a betonozást követően. Nézzük meg ezeket az eseteket:

Ha nem kerül további bevonat vagy burkolat a betonra

Általános esetekben amikor a képzett betonfelületre nem kerül következő betonréteg, nem lesz ellátva bevonattal vagy burkolattal, a Mapecure E és a Mapecure E 30 párazáró adalékszer a megfelelő választás a betonszerkezet utókezelésére. A Mapecure E és E30 általában, de kifejezetten meleg, száraz időjárásban az intenzív kiszáradás megfékezésére alkalmas viaszos párazáró utókezelő adalékszer. A termék a friss betonfelületre megfelelő mennyiségben történő felhordása és kiszáradása után egy védő filmréteget képez, ami meggátolja a betonban lévő víz távozását. A Mapecure E esetében lehetőség van az adalékszer 1:1 arányú hígítására is. Természetesen ennek megfelelően változik a fajlagos anyagszükséglet is a gyártói utasítás szerint.

Ha burkolat kerül a betonra

Amennyiben a betonszerkezetre valamilyen burkolat kerül akkor a Mapecure WG a legjobb megoldás. A Mapecure WG amellett, hogy a fiatal betonszerkezet kiszáradással szembeni védelmét megoldja, alapozó és tapadásjavító rétegként is szolgál a beépítendő burkolatokhoz.

Ha a beton további megmunkálás előtt áll

Azokban az esetekben, amikor a friss betonfelületet meghatározott technológiai idő elteltével további megmunkálási fázisokkal alakítják és a környezeti körülmények eredményezte vízveszteség a friss betonfelület további megmunkálhatóságát ronthatják vagy lehetetlenné tehetik, akkor célszerű megoldás a Mapecrete Film felületkezelő szer alkalmazása. Ez egy olyan kiszáradást gátló szer és felületkezelő segédanyag, amit közvetlenül a friss betonfelületre kell felhordani. Segít megtartani a friss betonfelület következő megmunkálási lépéséhez megfelelő nedvességtartalmát. Ugyanakkor nem egyenértékű egy párazáró adalékszerrel, azt nem helyettesíti, valamint nem befolyásolja az utókezelő szerek és más felületi bevonatok tapadását.

Az előbbiekben bemutatott termékek alkalmazására általánosan érvényes, hogy hatékonyságukat akkor képesek maradéktalanul kifejteni, ha a gyártói utasításoknak megfelelően eljárva kerülnek felhasználásra. Minden esetben fontos, hogy a várható körülményeknek és a tervezett feladatnak megfelelő terméket válasszuk.

Kétség, kérdés esetén a MAPEI szaktanácsadói készséggel állnak rendelkezésre, hogy az utókezelés feladatát a lehető legjobb eredménnyel lehessen megoldani, forduljon hozzájuk bizalommal!