Vízszigetelési hibák megoldásai huszadik századi épületekben
A vízszigetelési hibák és azok megoldásai a huszadik századi épületekben olykor teljesen más kihívást jelentenek, mint a korábbi korokból származó építmények hasonló feladatai. Gyakran hívnak engem és a kollégáimat segítségül akkor a kivitelezők, ha egy-egy olyan probléma elé állítja őket az élet, amit több oldalról kell megvizsgálni. Érdekes tapasztalat, ha a vágyott felújítás a közelmúltban kivitelezett épületeket érinti. Lássunk erre három példát az alábbiakban.
Vízszigetelési hibák irodaházban
Engem és kollégáimat egy az 1960-as években épült irodaházhoz hívtak el szakmai konzultációra. A tervezők, a munkát elvállaló építésziroda szakemberei a falak vizesedésének okára és a szükséges megoldás részeleteire voltak kíváncsiak. „Honnan injektáljuk a falat, hol mérjük a nedvességet, mit mérjünk egyáltalán, a méréseket miként elemezzük, és hol találunk megfelelő kivitelezőt?” Ezek voltak a jellemző kérdések, amelyekkel hozzánk fordultak.
Tény, hogy az ebben a korszakban épült házak is már hatvanévesek, teljességgel természetes, hogy az alépítmény szigetelés sem működik már tökéletesen. Ugyanakkor jellemzően ritkán van olyan mértékű vizesedés a falakban, ami a meglévő szigetelés nagymértékű károsodására utalna.
Ezen az irodaházon a teljes felújítást, korszerűsítést szerették volna elvégezni, amelyhez a homlokzati hőszigetelés kialakítása is hozzátartozott, ezért fontossá vált annak megvizsgálása, hogy a falakon miért jelent meg itt-ott a nedvesedés nyoma.
Mapei szakértői segítségnyújtás
Pormintát vettünk a két ellentétes homlokzatról, onnan, ahol jobban látszódott a nedvesedés.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, honnan származik a nedvesség a falakban, a homlokzat több pontjáról is mintát kellett vennünk az egyik, illetve a másik oldalon is: fent, fal-középen, lent, valamint a falak szélein. Ebből nyilvánvalóan felmérhető, hogy a nedvesség esetleges felcsapódásából, vagy a talajból történő felszivárgásból származik-e. A vizsgálatok után megállapításra került, hogy a lenti részeken a legmagasabb a nedvesség, azonban a sótartalom a falak felső részein magasabb, hiszen az eltávozó nedvesség ott „rakta” le a sókat.
Tehát ebből az is következett, hogy nem a felcsapódó esővízről van szó, minthogy az esővíz jobbára desztillált víz, valamint, ha esővíz lenne, akkor a falazat külseje nedvesebb lenne, mint a belseje. Így igazolást nyert, hogy az épület falait valóban talajnedvesség éri el.
A mintavétel ezen felül természetesen a károsodottabb helyekről történt, hogy a kép a fal állapotáról pontosabb legyen.
Elmondható, hogy a falak károsodása ugyanakkor nem volt olyan mértékű, hogy amennyiben nem terveztek volna homlokzati hőszigetelést, indokolt legyen az aggodalom.
Mapei szakértői segítségnyújtás
A falak állapotát, valamint a nedvesedés mértékét további mintavételekkel is vizsgáltuk, az épület másik szárnyának részein. Ott, ahol kőporos páraáteresztő vakolat volt, semminemű károsodás nem látszott ugyan, a labor eredmények azonban itt is bizonyos mértékű nedvesedést, valamint sólerakodást mutattak. Ez is arra utalt, hogy a meglévő alépítmény szigetelés már nem működik tökéletesen, és a nedvesedés ott is jelen van a falakban, ahol hála a vakolat páraáteresztésének a károsodás nem volt látható. Mivel az épület homlokzatot hőszigetelő réteggel akarták lezárni, javasoltuk a talajból származó nedvesség feljutásának megakadályozását a falak injektálásával, hiszen a vizsgálatok megmutatták, hogy a falakban szerte az épület minden részén jelen van a vizesedés. A homlokzatra kerülő hőszigetelő réteg azonban nem engedi majd a meglévő és újra és újra érkező nedvességet eltávozni a falszerkezetből, ami a belső terekben valószínűleg penészesedéshez fog vezetni.
A Mapei szakemberei a talajnedvesség elleni injektáláshoz a MAPESTOP terméket ajánlották, amit nagynyomású gépi injektálással be lehet juttatni a falakba. A meglévő nedvesség eltávozása érdekében pedig a belső homlokzatok felújításához a POROMAP szárító vakolatrendszert ajánlottuk.
Vízszigetelési hibák társasházban
A társasház hozzávetőleg húsz éves épület. A probléma, ami miatt a Mapei szakértőket kihívták a helyszínre a mélygarázs vizesedése volt. „Mit lehet kezdeni ezzel a problémával? Mi a megoldás?” Ezek voltak a hozzám intézett kérdések.
Alaposan körül kellett járnom a helyzetet, mert maga az épület falszerkezete túlnyomórészt semmilyen vizesedést nem mutatott. A bejárás során kiderült, hogy egyértelműen ott vizesedett a fal, ahová a mélygarázs padlója lejtett. A víz ott nem tudott eltávozni, és a padló-fal találkozásnál bejutott a falszerkezetbe.
A másik hely, ahol a falak vizesedése láthatóvá vált, az épület külső betonfala volt. A vizsgálat során kiderült, hogy a fal gipszes anyagú simítást kapott, s a gipszről ismert, hogy erősen szívja a vizet. Amint a gipszes réteget eltávolították a falról láthatóvá vált, hogy alatta a beton hibátlan.
A harmadik pont, ahol vizesedést mutatott a fal a pinceablak előtti angol aknák voltak.
Bebizonyosodott a bejárás során, hogy az épület valamennyi problémás pontján karbantartási, felújítási hiányosságok, valamint az eredeti kialakítás apróbb hibái következtében jutott víz a falszerkezetbe.
Ezeket az apróbb hibákat javasoltam kijavítani, valamint a gipszes simítás eltávolítása után PLANITOP 550 betonsimítást ajánlottam a falra. A mélygarázsban a padló-fal találkozásokhoz holker kialakítását javasoltam. S oda, ahol már vizesedés volt tapasztalható a falakban mindenképp a POROMAP szárítóvakolat rendszerrel történő felújítást ajánlottam.
Vízszigetelési hibák vendégházban
A vendégház épületét támfal veszi körül. Maga az eredeti kivitelezés a 70-es években történt.
A kivitelezés során a partnerek azért kerestek meg, mert a téglaszerkezet lazasága és lyukacsossága miatt nem tudták a falak injektálását elvégezni.
Mapei szakértői segítségnyújtás
A falak vizesedését látva, a belső oldalról a POROMAP szárítóvakolat rendszert ajánlottam. Azonban meg kellett vizsgálni a vizesedés okát is. Látható volt, hogy az épület falai ott nedvesednek, ahol a ház falszerkezete és a támfal között rés, vályú található. Az is megállapítható volt, hogy a vályú lejtésviszonyai rendezetlenek voltak, de ami még inkább szembetűnő volt, hogy a falakon ott mutatkozott erősebben, illetve nagyobb magasságban a nedvesedés, ahol a vályúban több hulladék halmozódott fel.
Végül megállapítást nyert, hogy ott jön létre a nedvesedés a falakban, ahol a nem megfelelő lejtés, valamint a jelen lévő hulladék miatt a falat magasabban éri víz az alépítmény szigetelés szintjénél. Ezért POROMAP megoldás mellett a vályú mélyítését, a lejtések helyes kialakítását és a hulladék eltávolítását javasoltam.
