Aljzatkiegyenlítési kisokos

Két fő részre lehet bontani az aljzatkiegyenlítést: hidegburkolati és a melegburkolati kiegyenlítés.

A funkciója mindkét estben az aljzat előkészítés, viszont kicsi különbségek azért vannak az anyagválasztásnál, és a bedolgozásnál. A melegburkolásnál elsősorban a vékony kiegyenlítés a jellemző, a kiegyenlítő réteget átcsiszolják, hogy a felület teljesen sima legyen, illetve az esetlegesen belekerülő szennyeződések ne jelenjenek meg a melegburkolat felületén.

A melegburkolati kiegyenlítők a következők: ULTRAPLAN, ULTRAPLAN ECO, NOVOPLAN 21, PLANOLIT 315.

Minden terméknek megvan a jellemző alkalmazási rétegvastagsága, szilárdsági adata, amit a burkolat típusához, illetve a kiegyenlítési réteg vastagságához kell igazítani. A kiválasztásnál mindig figyelembe kell venni ezeket az adatokat. A hidegburkolásnál inkább jellemző a „vastagabb” kiegyenlítés. Ennek oka a nagyméretű lapok elterjedéséből adódik. Ebben az esetben nem elég az aljzat húzásnyomainak, kisebb-nagyobb szintkülönbségek kiegyenlítése, hanem a teljes felületnek síkban hibátlannak kell lenni. Amennyiben ezt nem vesszük figyelembe, akkor a burkolatfektetéskor szembesülünk azzal, hogy vagy elemelkedik a burkolat, vagy a burkolat fektetési síkja fölé emelkedik az aljzat síkja.

A hidegburkolat jellemző kiegyenlítői a következők: PLANOLIT 315, ULTRAPLAN RENOVATION, ULTRAPLAN, az ULTRAPLAN ECO, és a PLANEX. Természetesen a hidegburkolásnál is érvényesek a termék kiválasztásánál a burkolat mérete és a kiegyenlítési rétegvastagság.

Az általános áttekintés után, térjünk rá a gyakorlati részre.

Az aljzatkiegyenlítés legfontosabb része az aljzat előkészítés, ezen belül pedig a fogadó aljzat szilárdságának az ellenőrzése. Ezt megtehetjük egyszerű karcpróbával, illetve, ha kétely merül fel bennünk, hogy az aljzat nem megfelelő szilárdságú, a Mapei Kft. alkalmazás technikusai segítségét is igénybe vehetjük. A MAPEI szakemberei a fogadó felület húzó-tapadó szilárdságát a helyszínen méréssel tudják ellenőrizni, és amennyiben szükséges az aljzatszilárdításra műszaki megoldást adnak.

A karcpróbával kapcsolatban néhány hasznos információ. Minden kivitelező zsebében lapul tapétavágó kés, ezzel a felületen egy vonalban kétszer, háromszor erősen megkarcoljuk, ha a felületből nem törik ki 1 mm-től nagyobb darab, nem fordul ki kavics könnyen a felületből, akkor ezzel a módszerrel megfelelőnek mondhatjuk a fogadó aljzatot. Előnyös lehet még kalapáccsal megbontani egy ponton a felületet, ezzel ellenőrizve, hogy nem csak a felület felső 1-2 mm-e szilárd, hanem a vizsgált teljes réteg megfelelő. Amennyiben ezt elvégeztük, akkor ki kell választani a fogadó aljzat minőségéhez az alapozót.

Nedvszívó aljzathoz a PRIMER G alapozó a megfelelő. A PRIMER G nem a felületszilárdításra alkalmas alapozó, hanem az aljzat szívását konszolidálja, ezáltal a kiegyenlítőből a nedvességet nem vonja el az aljzat, és a terülése hatékonyabb lesz a kiegyenlítőnek. Az aljzat szilárdítására a megfelelő termék, a PROSFAS. Fontos, hogy a minden szilárdságát vesztett aljzaton a PROSFAS sem segít.

Az enyhén melegburkolati ragasztó maradványos aljzatra az ECO PRIM T kiváló megoldás. Fontos megjegyezni, hogy a kivitelezők körében népszerű ECO PRIM GRIP alapozó csak kizárólag nem szívó aljzatra alkalmazható. Ilyen például a meglévő hidegburkolat. Műgyanta esetén mindig érdeklődjünk a felhordott gyanta anyagáról, mert annak függvényében kell az alapozót kiválasztani. Mint érdekesség, bizonyos poliuretán bevonathoz nem lehet alapozót használni, csak a bevonat eltávolítása a megfelelő műszaki megoldás.

Ha az alapozás nem megfelelő, vagy gyenge az aljzat, akkor nem megfelelő eredményt kapunk. Ez lehet az apró lyukacsosodástól, a nem megfelelő terülésen keresztül még a felválás is. A gyenge aljzat miatt, jellemzően pókhálósan repedezik össze a felület. Minél vastagabban történik a kiegyenlítés, annál jobban igénybe veszi az aljzatot a kiegyenlítő száradás közben. Az aljzat előkészítéshez vehetjük még, a perem szigetelés elhelyezését. Vékony öntésnél (2-4 mm), amennyiben kerületi szigeteléssel ellátott felületre kerül az öntés, nem szükséges a kiegyenlítőhöz kerületi szigetelés. 4-5 mm felett viszont szükséges a fal melletti kerületi szigetelő sáv elhelyezése, amennyiben az aljzat is kerületi szigeteléssel csatlakozik a falhoz. Ezzel a szigetelő sávval kell kialakítani a mozgási hézagot, hogy az aljzat mozgása miatt ne szakadjon fel a kiegyenlítő.

A tökéletes és körültekintő aljzat előkészítést követően a szintezést kell gondosan elkészíteni. A kiegyenlítés rétegvastagságát és a burkolat méretét figyelembe véve kiválasztjuk a megfelelő kiegyenlítőt. Amennyiben néhány milliméter az eltérés, akkor szemre öntve tökéletes eredményt kapunk, ha megfelelő gyakorlatunk van. De sokszor ez nem ilyen egyszerű. Mint említettem, a nagyméretű lapoknál, főleg ha a burkolat eltolásban van rakva, nem lehet csalni a szinttel a burkolás közben. A legbiztosabb és leggyorsabb megoldás a teljes felület szintezése, majd a mérőpontokhoz történő kiöntés.

Szintezés

A szintezéssel a rétegvastagság is meghatározható, amiből az anyagmennyiség kalkulálható, így a költségek meghatározhatóak lesznek. Ez a gyakorlatban a következő módon néz ki. Célszerű a felületet 1 m x 1 m-es (1,5 m x 1,5 m is lehet) raszterre kiosztva kicsapóval feljelölni a felületre. A szintező műszer segítségével megkeresni a legmagasabb pontot, és ott felvenni az aljzatkiegyenlítő minimum öntési vastagságának megfelelően egy bázis pontot. Ez például a PLANOLIT 315, vagy az ULTRAPLAN RENOVATION esetében 3 mm.

A bázis pontot, ami lehet egy üvegmozaik darab, vagy egy kicsi darab csempe, ragasztóba kell ültetni a bázis pont magasságához. Innen egyszerű a folytatás, hiszen minden keresztezési ponthoz egy bázis pont szintjére ültetett mozaikot kell szintbe elhelyezni. Amennyiben az öntést még aznap el akarjuk végezni, célszerű gyorsragasztót, vagy LAMPOCEM-et használni a ragasztáshoz, hogy az öntés közben ne mozduljanak ki a mozaikok.

A mozaikok szintbe helyezéséhez a BOSCH lézeres szintező műszerei több alternatívát is kínálnak elérhető áron, ami több funkciós kihasználhatóságot biztosít. Célszerű a folyamatosan 360°-ban vetítő vonallézer használata, hiszen ennek segítségével ez a szintezési folyamat gyors és pontos. Ezzel a módszerrel kiegyenlített padlóra gyorsan, és vékonyan lehet a burkolatot fektetni. A szintezésre fordított idő, többszörösen megtérül a burkolásra szánt időnél, nem lesznek meglepetések burkolás közben, és elkerülhető az indokolatlan ragasztó többletfelhasználás. A ragasztó rétegvastagsága optimális lesz.

Mire kell odafigyelni az aljzatkiegyenlítő összekeverésénél?

Lehetőség szerint, egyszerre egy egész csomag kiegyenlítőt keverjünk össze keverő vödörben. A keverővíz mennyisége mindig állandó legyen! A zsákon feltüntetett keverővizet mindig tartsuk be, mert ellenkező esetben nem lesz megfelelő a kiegyenlítés minősége (a felület porlása, összerepedezés, nem terülés, stb.). Véleményem szerint, ha mércés vödör segítségével dolgozunk, sokkal gyorsabban lehet bekeverni az anyagot, mint a szemre keveréssel. Szemre keverésnél többször ellenőrizni kell a konzisztenciát, ami több idő, és nem biztos, hogy megfelelő lesz az eredmény. Tehát, a keverő vizet mindig mérjük.

Lehetőség szerint, átkeverés után minél hamarabb dolgozzuk be az anyagot, hiszen a friss anyag terül a legjobban, és szétosztályozódástól sem kell tartani. A kiegyenlítő oszlatását sokféleképpen el lehet végezni. Van, aki simítóval teszi, van, aki fogazott glettvassal, és vízmértékkel is láttam már kiegyenlítőt teríteni. A cél egy, hogy minél hamarabb, egyenletesen el legyen oszlatva az anyag. Javaslom a tüskéshenger alkalmazását kb. 5-7 mm-ig, mert a buborékokat és a húzásnyomokat gyorsan kifeszíti. Nagyobb vastagságban nem lehet, mert a henger tolja az anyagot, ezáltal nem a kívánt eredményt kapjuk.

A meglévő dilatációkat fel kell rajzolni a falra, hogy az öntést követő napon át lehessen vágni a kiegyenlítőt. Ez azért nagyon fontos, mert a felületet feszültség mentesíti, és a mozgás miatt nem szakad fel a kiegyenlítő. Továbbá nem kerüli el a burkolatfektetés közben a figyelmünket egy dilatáció az aljzatban.

Ez a cikk, egy általános és biztonságos kiegyenlítés kivitelezését hivatott bemutatni. Az a cél, hogy tökéletes kivitelezés készüljön el elsőre. Még egy fontos dologra szeretném a figyelmüket felhívni. Amennyiben az öntés közben valami nem a megszokott módon működik, vagy új anyagot használnak, és úgy érzik, hogy valami nem megfelelő, akkor feltétlenül jelezzék a Mapei felé. Megelőzni sokkal könnyebb a problémát, mint utólag javítani. Nem utolsósorban költségkímélőbb is.

Mindenkinek jó munkát kívánunk!