Gyenge az aljzat a burkoláshoz?

Gyakori helyzet egy-egy burkolási feladat előtt, hogy kezdenénk a munkát, de egy egyszerű százas szöggel végzett kaparásból is látható, hogy valami nincs rendben az aljzattal. Porlik, mállik, gyenge. Ilyenkor, ahelyett, hogy fejbúbunkat kapargatva azt számítgatnánk, hogy jövünk ki időben, pénzben, munkában bontással és új esztrich építéssel, érdemes alaposabban megvizsgálni a fogadó felületet, mert esetleg egy jóval egyszerűbb aljzatszilárdítással is burkolhatóvá tehetjük. Az aljzat szilárdsági vizsgálatához használjunk karctűt, felületi tapadó-szilárdság mérő műszert.

Egyet semmiképp ne tegyünk. Ne burkoljunk rá a gyenge, nem megfelelő felületi szilárdsággal rendelkező aljzatra. Akármilyen magas minőségű ragasztóanyagot is alkalmazunk, az aljzat nem lesz képes elviselni a felület mozgásait, feszültségeit, s a rajta kialakított rétegrend feltépi majd a felszínét, a burkolat tönkremegy.

A legjobb megoldás, amellyel a legtöbb időt, pénzt és munkát takarítunk meg, az aljzatszilárdítás. Ehhez a Prosfas, szilikát alapú, aljzatszilárdító alapozót ajánljuk. A Prosfas-szal megszilárdított aljzat biztonsággal bírja majd a burkolati rétegrendben fellépő feszültségeket és mozgásokat. Egyúttal ez a megoldás összemérhetetlenül egyszerűbb, gyorsabb, kevesebb időt és energiát igényel, mint a bontás és az új aljzat megépítése.

A Prosfas alapozó felvitele szórással vagy locsolással történik, a terítéshez használjunk hengert vagy kefét. Figyeljünk oda, hogy az aljzatot az anyag átitassa, ha több rétegben visszük fel, mindig várjuk ki az előző réteg száradását. A tócsaképződést kerüljük el, mivel az így kialakuló filmréteg elválasztó réteget képez az aljzat és a rákerülő réteg között.

Konkrét építési feladat esetén szívesen segít a Mapei szaktanácsadó!