Néhány hasznos tipp hideg időben történő burkoláshoz

A hideg időben belülre kényszerülünk, jellemzően télire burkolható új épületek, belső felújítási munkák adódnak. Az új épületek padlói, és oldalfalai már jellemzően ősszel lettek készítve. Ez azt jelenti, hogy a száradási folyamatok lelassultak, a burkolandó felületek nem teljesen szárazak . Az oldalfal jellemzően megfelelően száraz, mivel általában 5-15 mm közötti a vakolat vastagsága, viszont az aljzatbetonnak, még ha megfelelő konzisztenciával készítették, akkor is sok lehet a maradék nedvességtartalma. 

Amennyiben megoldható, indítsa el az épület fűtésrendszerét. Szerencsés eset, ha van padlófűtés, hiszen az szárítja legjobban az aljzatot. A kifűtetlen padlófűtéses aljzatburkolás sok problémát okozhat. A felfűtés során sok nedvesség távozik, a dilatációk megmozdulnak. A hőmozgás miatt az aljzatbeton megmutatja, hogy a felület megfelelően lett-e dilatálva, ezzel együtt az aljzat „beül” a helyére, és kezelheti a nem kívánt repedéseket. Ez a szerencsés eset, mert látja a feladatot, javíthatja az esetleges problémát. De a burkolók élete nem ilyen egyszerű! Családi háznál sokszor a kazán az, amit utoljára felszerelnek, így az aljzatbeton felfűtésére nincs lehetőség. 

Az első felfűtés alkalmával kialakuló repedések a burkolaton is kirajzolódnak, vagy kopognak, felválnak a lapok. Az első fűtési szezon után a lábazatnál megsüllyed a burkolat, és elszakad a szilikon. Mit tehetünk azért, hogy egy év után ne a javítás miatt kelljen fájnia a fejének? Elsősorban fel kell hívni a megrendelő figyelmét, milyen következményei lehetnek ezeknek a hiányosságoknak. Írásban rögzíteni kell, hogy ezt jeleztük, mert az írásnak „súlya” van. Ha előkerül az építési napló (vagy egy A4-es papír), mindjárt érzi a megrendelő, hogy ez komoly probléma lehet. Azzal tisztában kell lenni, hogy amikor a burkolást elkezdte, a felelősséget magára vállalta, és a szakmai irányelvek betartása kötelező. Amennyiben elfogadta a megrendelő a jelzéseteket, és ezek után is ragaszkodik a munkához, alaposan át kell nézni az aljzatbetont:

•    Először is, egy fóliás nedvesség próbát végezzen el.

•    Majd a dilatációkat nézze át, a perem szigetelés minden cm-en legyen beépítve.

•    A falnyílásoknál legyen dilatáció, és a peremszigetelés a válaszfalaknál a falnyílások 10-12 cm mély részébe is legyen betéve. Ez a fázis sok esetben kimarad.

•    Ha valahol kimaradt a peremszigetelés, akkor ezeket ki kell vésni, megakadályozva a befeszülésből adódó repedéseket.

Nem csak a levegőnek kell lenni +5°C felett, hanem a burkolandó felületnek, a burkoló és segédanyagnak, valamint a keverővíznek is. A beépítésre kerülő anyagokat a lehető legmelegebb helyen tárolja beépítés előtt, mert a jéghideg anyag nagyon lassan köt. Aljzatkiegyenlítésnél néha szellőztessen, mert a pára visszacsapódik a felületre, és nem köt ki az anyag, vagy a szilárdsága nem lesz megfelelő. Nem kellőképpen érlelt aljzatbeton burkolásánál használjon minimum S1 osztályú ragasztót (pl.: KERAFLEX S1, ULRTALITE S1), ami a végleges szilárduláskor fellépő feszültséget jobban elviseli. Amikor leburkolta a felületet, a megszokott időt, amit vár a fugázás előtt, többszörösen várja ki! A nedves ragasztó miatt, még a gondos fugázás ellenére is lehet foltos a fugakép. Ez úgy jelentkezik, hogy a megkötött fugázó sötétebb lesz foltszerűen, mint amit választott színt. Epoxi fugázóval +8°C alatt szinte lehetetlen fugázni. Szilikonozás előtt győződjön meg a felület megfelelő szárazságáról, szükség esetén törölje szárazra, hiszen, ha nedves a felület, a szilikon nem tapad meg.

Feltétlenül mérlegelje a kétséges burkolás előtt, hogy megéri-e a munkát elvégezni hideg időben, hiszen a cél az, hogy hosszútávon, esztétikus, és tartós burkolatot készüljön! 

Jó munkát!