S-osztály, a valódi flexibilitás

Természetesen szükség van különböző mértékű rugalmasságra a megfelelő tapadás mellé! Ha egy ragasztó jól tapad, de nem rugalmas, a burkolatban keletkező feszültségek tönkre tehetik azt. De mik is ezek a feszültségek, és hogyan vezetheti le azokat a burkolat, úgy hogy ne sérüljön?

Minden burkolatot érnek különböző külső hatások. Ezek közül a legjelentősebbek a hőmozgásból adódó és a mechanikai terhelésből adódó mozgások. Egy beltéri burkolatot például kisebb terhelés érhet, ugyanakkor, ha fűtés is van az aljzatban, megnőnek a hőmérséklet különbségből keletkező mozgások, feszültségek. Még nagyobb terhelésnek vannak kitéve a kültéri teraszok, homlokzatok burkolatai. A téli-nyári hőmérséklet különbségek gyengébbek, a nappali-éjszakai hőmérséklet különbségek erősebben, a nyári nagy melegben hirtelen lezúduló eső, jégeső pedig akár sokkszerűen is hathatnak a burkolatra az olykor 30-40 fokos hirtelen lehűlés miatt.
A hőmérséklet és mechanikai terhelés okozta mozgások különbözőképpen hatnak a burkolatra, a ragasztóra és az alattuk lévő teherviselő aljzatra (pl.: beton, vakolat). Például a reggeli napfény elkezdi melegíteni a burkolatot, mert az van legfelül, ez már tágul a hőtől, de az aljzat még nem melegszik, nem is mozdul, így nagymértékű feszültség keletkezik a két réteg között. Az így keletkező feszültséget a flexibilis ragasztó hivatott sok-sok éven keresztül levezetni, alakváltozó képességének megfelelően.

Mégis miért írtuk akkor a bevezetőben, a „flexibilis” jelölés nem jelent semmit? Azért írtuk ezt, mert a mérhető teljesítmények nem a „flex”, vagy „flexibilis” jelöléshez vannak kötve, így ezek mögött a jelölések mögött nincs feltétlenül mért és igazolt tartalom. Ez annyit jelent, hogy a „flex”-nek jelölt ragasztó esetleg egyáltalán nem képes arra a szükséges alakváltozásra, amire adott esetben szükségünk van.
A mérhető és igazolt teljesítményt az MSZ EN 12004-es szabvány, és az ennek alapján kiadott minősítés és jelölés biztosítja. E szabvány a hidegburkolati ragasztókat alakváltozó képességük szerint csoportosítja, jelölése pedig az S1-alakváltozásra képes és S2-nagy alakváltozásra képes ragasztó. Az S1-es ragasztók próbatesten mért lehajlása 2,5-5 mm közötti, az S2-es termékek pedig 5 mm feletti lehajlású alakváltozásra képesek. A szabvány alapján meghatározott jelölések mentén pontosan ki tudjuk választani, hogy mekkora rugalmasságú ragasztóra van szükségünk ahhoz, hogy az elkészített burkolatunk sokáig problémamentes és szép legyen, és ne kelljen 2-4 év múlva újabb költségekbe verve magunkat elkészítenünk.

A termékcsomagolásokon feltüntetett szabványjelölések könnyebb eligazodást és biztonságosabb választást tesznek lehetővé. Keresse Ön is ezeket a jelöléseket a ragasztóanyagok csomagolásain! 

A Mapei Kft. hidegburkolati segédanyagainak termékpalettáján megtalálható ragasztók, a különböző igények kielégítése érdekében, egyebek mellett, a rugalmasságukban, alakváltozó képességükben is különböznek.

Például:
Ha beltérben, fűtetlen aljzatra, normál lapmérethez, nem nedvszívó anyagú lapokhoz keresünk ragasztót, akkor az Adesilex P7 vagy Adesilex P9 lehet a legköltséghatékonyabb megoldás. Ha egy déli fekvésű teraszra, közepes lapmérethez, világos színű burkolathoz kell ragasztó, akkor az alakváltozásra képes (S1)Keraflex Maxi S1, Ultralite S1 vagy a Keraquick fog jól szolgálni. Nagyméretű homlokzati lapokhoz pedig már jóval nagyobb teljesítményre lesz szükség, ide már a nagy alakváltozásra képes (S2) Elastorapid, Kerabond T+Isolastic vagy a Keraquick+Latex Plus-ra lesz szükség. 
A termék nevekre kattintva elolvashatja a termékek rövid leírását.

Már ebből a néhány példából is jól látható, hogy milyen sok információt kell átgondolnunk, mérlegelnünk ahhoz, hogy egy adott burkolathoz a legjobb és árban is a legmegfelelőbb anyagot választhassuk.


Ne feledjük, a ragasztók valódi flexibilitása, az S1-es vagy S2-es besorolás a megrendelők burkolatának, pénztárcájának és nyugalmának a záloga!

Hebling László, elméleti és gyakorlati oktató írása