Mindannyian találkoztunk már olyan épülettel, melyen a falak padló- vagy lábazatszintjén nedvesedés, vizesedés nyomai mutatkoztak! A jelenség oka a legtöbb esteben a falazat alatti szigetelés hiányossága, hibája! Az idők során számos technológiát dolgoztak ki a falazatok utólagos szigetelésre melyek mindegyike tud jó eredményt biztosítani, ha az alkalmazni kívánt technológiát körültekintően választjuk meg!
Utólagos szigetelések alkalmazásához az alábbi okok vezethetnek:
Utólagos szigetelési megoldások:
Mechanikai eljárások:
Vegyi szigetelések
A falba készített furatokba olyan, folyékony halmazállapotú vegyi anyagot juttatnak, melynek vegyületei a falazatba felszívódva módosítják a pórusszerkezet tulajdonságait:
Ezeket a típusokat részletesebben is kifejtjük a következőkben.
Ezeket a vegyi szigeteléseket az alábbi technológiákkal lehet a falazat belsejébe juttatni:
Elektrokinetikus eljárások
Egy viszonylag ritkábban alkalmazott megoldás, amely során a kapillárisokban felszívódó nedvesség elektrokinetikai tulajdonságait használják ki a falnedvesség visszaszorításához. Külső egyenfeszültség hatására a vízáramlás iránya megfordítható a falban, mivel az elektroozmotikus vízáramlás során a víz a negatív pólus (katód) irányába mozog. Az eljárás leginkább híg oldatokban működőképes. Karbantartást és szakképzett felügyeletet igénylő eljárás!
Vegyi szigetelésekről részletesebben
Utólagos szigetelés „hidrofóbizáló” injektálással
Ezek a hidrofibizáló szerek, szilikon vagy szilán és sziloxán bázisú anyagok, melyek lehetnek folyadék vagy krémes emulzió formájában is. Általában a szigetelési sík magasságában injektálják a falazatba.
Ilyen hidrofobizáló injektáló anyag a Mapei Mapestop mikroemulziós injektálószere, amely alkalmas kő, tömör tégla, tufa és vegyes falazatok vagy üreges beton blokkokból készült falazatok utólagos szigetelésére is.
KIEGÉSZÍTÉSEK
A technológia:
Ha a keveréket alacsony nyomású injektáló rendszerrel injektálják, az injektálógép és a bedolgozás típusától függően egy sorozat 15-16 mm átmérőjű, 5-10°-ban lefelé irányuló furatot kell készíteni a falazatba. (1. ábra) Ha a keveréket lassú diffúziós rendszerrel kívánják bejuttatni (pl.: Mapestop Kit Diffusion rendszer), akkor 12 mm átmérőjű furatokat kell készíteni. A furatok mélysége a fal vastagságának kb. 2/3-a kell legyen. A furatokat 15-20 cm-rel a padló vagy a talaj szintje felett, egymástól 20-25 cm távolságra kell elkészíteni a falazat mindkét oldalán. Olyan falazatoknál, amelyek csak egy oldalról hozzáférhetők, furatokat a szigetelési sík vonalától két sorba kell elhelyezni, mivel a kémiai gátat csak az egyik oldalról lehet injektálni. 60 cm-nél nagyobb falvastagság esetén javasolt, a két oldalról történő injektálás!
Az így elkészített furatokat sűrített levegővel ki kell tisztítani és az injektáló csonkok elhelyezése után a Mapestop vízzel higított keverékét alacsony nyomású injektálógéppel lassan kell beinjektálni. A Mapestop mikroemulzió kis, 20-60 μm méretű szemcséinek köszönhetően képes nagyon mélyen behatolni a felszivárgó nedvességnek kitett falazatba, hogy egy hatékony, tartós, vízszintes, kémiai gátat képezzen.
Üreges téglafalak vagy szabálytalan elemekből falazott szerkezetek esetében alkalmazható a Mapestop Cream monomer szilánból készült, oldószermentes, használatra kész hidrofóbizáló gél. Könnyen alkalmazható, rendkívül hatékony és tartós megoldás.
Az eljárás hasonló, mint a Mapestop emulzió esetében:
A terméket egyszerű fúróberendezéssel a falazatba fúrt vízszintes furatsorba kell injektálni kézi szilikonpisztoly használatával (pl. Mapei Gun 600 Pro). (2. ábra)
A Mapestop Cream beinjektálása után szétterjed a falazaton belül, és víztaszító gátat képez, amely megállítja a felszálló nedvességet.
A Mapestop Cream 600 ml-es tubusos kiszerelése és a kivitelezéshez szükséges egyszerű eszközigény lehetővé teszi, hogy kisebb lakóépületeknél szakkivitelező hiányában saját magunk is el tudjuk végezni a falazat utólagos szigetelését!
Utólagos szigetelés „pórustömítő” injektálással
A falazatban levő pórusok, repedések vagy akár üregek eltömítésére többféle anyagot is használnak, attól függően, hogy mi a feladat. Injektálásra nem csupán utólagos szigetelés kialakítása miatt lehet szükség, hanem a szerkezet integritásának helyreállítása, konszolidálása miatt is. Ezeket részletesebben most nem tárgyaljuk, hiszen nem a szigetelés a feladatuk, de az utólagos szigetelés előtt elengedhetetlen, hogy ezeket is elvégezzük! Erre a célra (az üregek, repedések kitöltése) leginkább cement és mikrocement emulziókat, esetleg epoxy gyantákat alkalmaznak, hiszen ezeknek megszilárdulva teherviselő képességük is van, vagyis a falazat hiányosságait pótolják.
A vízszigetelési céllal készülő pórustömítő injektálás alapvetően kétféle lehet:
Erre a célra leginkább akrilát géleket alkalmaznak, mint a Mapegel E/100, melyek három komponensből állnak:
A három komponens gyártói utasítás szerinti arányban kell összekeverni, a kívánt reakcióidő függvényében. A reakcióidő, vagyis a gélesedési idő a komponensek arányával és az oldat hígításával szabályozható.
Alacsony viszkozitásának köszönhetően a Mapegel System E/100 képes könnyen behatolni a mikropórusokba és a kis repedésekbe, ezáltal tökéletesen eltömíti azokat.
Megkötése után a Mapegel System E/100 nagymértékben rugalmas, vízzáró és kitűnő vegyi ellenálló képességű a főbb szerves és szervetlen folyadékokkal szemben.
Utólagos szigetelési eljárások közül meg kell említeni az úgynevezett fátyol vagy hátűrinjektálást is, amelyet szintén akrilátgél injektálással végeznek. Ilyen esetben a szerkezet mögötti térbe injektálunk, és készítünk folytonos vízzáró réteget. (3. ábra)
Az utólagos szigetelések is, mint minden szigetelési munka szakértelmet kíván. A megfelelő technológia kiválasztását és egyéb kiegészítő feladatok meghatározását körültekintő és alapos diagnosztikai vizsgálatok előzik meg! Utólagos szigetelési problémával kérje szakember segítségét!
Hozzászólások
Load more comments