Apró segítség, ami olykor nagyon kell

Mennyiben érinti a Mapei Kft. kivitelező partnereit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat?

Épületeink, amelyeket a kivitelezők hoznak létre, de a tervezők álmodnak meg, emberek számára készülnek, bennük élnek, dolgoznak, valamint tárgyi javaik is ezekben az épületekben kerülnek elhelyezésre. Az OTSZ előírásait mindenképp figyelembe kell venni az építő, alkotótevékenység során, hiszen a tűzzel szembeni védelemre szükség van.

Egyszerű kiigazodni az előírásokon?

A szabályozás sokrétű, és természetesen nem csak az építőipart, illetve termékeinket és azok beépítését közvetlen érintő kérdéseket szabályoz. Van azonban néhány változás a szabályozásban, ami érinti a Mapei termékek felhasználását is.

Miben állnak ezek a változások?

Aki követte ezt a területet az tudja, hogy ennek a szakterületnek a szabályozása az utóbbi évtizedekben nagyon sokszor változott. A 2015. március 5-én hatályba lépett, OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) nagyon sok változást hozott annak idején. Ezt a röviden csak OTSZ 5.0 megnevezéssel illetett rendeletet módosította a közelmúltban a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról, amit szakmai körök OTSZ 5.1-ként is szoktak röviden említeni. Ez, a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, 2020 január 20-án lépett életbe, azaz ma már ennek megfelelően kell eljárni.

Ez a legutóbbi változás kisebb, mint 2015-ben?

Igen, az utolsó változtatás léptéke kisebb mértékű, a 2015-ben megjelent OTSZ 5.0 alapvető követelményei, gondolatmenete felépítése csak kismértékben változott.

Van olyan fontos 2015-ös változás, amit érdemes mégis megemlíteni?

Igen, az akkori legjelentősebb változást, mégpedig, hogy a védendő épületeket, egységeket, kockázati osztályokba sorolja. A kockázati osztályt sok összetevő együttesen határozza meg, például az épület magassága, a benne tartózkodók száma, a tárolt anyagok stb. Az előírás alapján megkülönböztetünk nagyon alacsony kockázati (NAK), alacsony kockázati (AK), közepes kockázati (KK) magas kockázati osztály besorolású épületeket, illetve egységeket.

Mit határoz meg a besorolás?

A besorolás határozza meg az egyéb részletekkel szembeni követelményeket. Ez a változtatás a veszélyek és kialakítási optimumok pontosabb összehangolását hivatott elősegíteni. Hoztam egy táblázatot, ami burkolatok esetén mutatja meg, hogy mi szerint építhetünk be termékeket.

Homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében különösen fontos az OTSZ, nem? Gondolok itt számos lakástűz esetre, amikor a hőszigetelő rendszer éghetőségi paraméterei kulcsfontosságúak voltak.

Homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében az adott beépítési terület függvényében a homlokzati tűzterjedés határértékére vonatkozó követelményeket találunk. Azokon a helyeken, ahol ilyen követelmény megjelenik, ez a követelmény lehet 15, 30 és 45 perc, vagy kizárólag nem éghető (A1, A2 éghetőségű) hőszigetelő anyaggal készült hőszigetelő rendszer alkalmazása előírt. A minősített MAPETHERM hőszigetelő rendszereink mindegyike teljesíti a 45 perces értéket, illetve kínálatunkban a MAPETHERM MW ásványgyapotos hőszigetelő rendszer felel meg a nem éghető követelménynek. Természetesen MAPETHERM rendszereink NMÉ engedélyei továbbra is érvényben maradnak, az abban leírt részleteket, csomóponti kialakításokat továbbra is be kell tartani, a homlokzati tűzterjedés szempontjából érintett épületeknél. Ezen nem változtat az új OTSZ.

És min változtat?

Az OTSZ 5.0 után az OTSZ 5.1 ismét változtatott tűzvédelmi sávok kialakításán, így azt érdemes áttekinteni. Mivel az OTSZ jogilag magasabb szintű szabályozás, mint az ÉME engedély, így mindenféleképp követni kell. Erről az új OTSZ VI. fejezete „Tűzterjedés elleni védelem” 9. pontja „Homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményei” rendelkezik.

A hőszigetelésre vonatkozó legfontosabb OTSZ pontok kiemelése és értelmezése

„A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével külső térelhatároló falon B–E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező B–D tűzvédelmi osztályú burkolat, bevonat és egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszer akkor alkalmazható, ha

a) valamennyi homlokzati nyílás felett tűzvédelmi célú homlokzati sávot építenek be,

b) a nem nyílásos külső térelhatároló falon való alkalmazás esetén a burkolatot, bevonatot, egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszert a nyílásos külső térelhatároló falfelületeken általánosan alkalmazott burkolattól, bevonattól, hőszigetelő rendszertől tűzvédelmi célú homlokzati sávval határolják el, és

c) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan teljesül a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény.” Azaz 10 cm-nél vastagabb hőszigetelés esetén a nyílások felett tűzvédelmi sávot kell beépíteni, a nem nyílásos felületen alkalmazott hőszigetelő rendszert tűzgátló sávval el kell választani a nyílásos résztől és természetesen teljesíteni kell a rendszernek a vonatkozó tűzterjedési határérték követelményt.

„A B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati, bevonati és egyéb vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén, ha a homlokzati nyílászáró a hőszigetelés síkjába esik, a homlokzati nyílászárók körül mindenütt tűzvédelmi célú homlokzati sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban.”

Azaz amennyiben a homlokzati nyílászáró a 10 cm-nél vastagabb hőszigetelés síkjába kerül, úgy azt tűzterjedési gátként, nem éghető anyagú hőszigeteléssel kell körbe venni a fentiek szerint.