Fugaszélesség- elmélet és gyakorlat

A burkolással foglalkozó szakmai szervezet a MÉVSZ (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség) műszaki indokok alapján egyértelműen meghatározza a fugaszélességeket. Szakmai szervezetként nem volt és nem is lehetett tekintettel a változó divatra és megrendelői igényekre.  A fugaszélesség maghatározásakor egyetlen szempontot vettek figyelembe, mégpedig azt, hogy olyan minimális szélességeket határozzanak meg, ami az különböző kerámia minőségek rugalmassági modulusainak szélső értékei mellett is fel tudja venni a várható mozgásokat, hőtágulásokat. És persze mindezt egy valamekkora biztonsági tényezővel megszorozva. Így történhetet meg, hogy a műszaki és megrendelői igények ilyen távol kerültek egymástól.

Megfelelő fugaszélesség- vállaljuk a kockázatot?

A burkolónak pedig látszólag két választása van. Ha a műszaki kockázat miatt nem csinálja meg a munkát akkor éhen hal. Ha vállalja a kockázatot, akkor a később bekövetkezett hibákat kell javítania. Azonban, ha azt gondoljuk nem tehát mást, akkor tévedünk. Először is fel kell hívnia a megrendelő figyelmét a műszaki kockázatra. El kell magyaráznia - nyugodtan hivatkozhat a MÉVSZ kiadványra -, hogy a szakma álláspontja bizony más. Márpedig neki ezt kellene betartania. Ha nem, akkor lapok torlódása miatti lapfelválás vagy törés várható. Ha ennek a kockázatát a megrendelő felvállalja -lehetőleg írásban- akkor minden rendben van. Ha ezt a burkoló megteszi, akkor egyrészt lehetőséget adott a műszaki kockázatok megismerésére, másrészt jogilag is védhetővé vált az, hogy eltért a szakmai elvárásoktól. Emellett, ha igazán jó szakember, akkor jó műszaki megoldásokkal tovább javítható a helyzet.