Vissza

Stop a falazatok alulról jövő nedvesedésének MAPESTOP-pal

Valamennyien találkoztunk már olyan épülettel, melyeken kívülről vagy belülről, a falaknál a lábazat szintjén vagy akár magasabban is nedvesedés, vizesedés nyomai mutatkoztak. A jelenség oka leggyakrabban a szigetelés nélküli, vagy már tönkrement szigetelésű alapokon, pincefalakon keresztül kapillárisan felszívódó talajvíz, illetve talajnedvesség, mely komoly problémákat tud okozni.

2022. január 5. 14:32

A talajból felszívódó nedvesség oldott állapotban magával viszi a különböző sókat, melyek sókivirágzás formájában a falazatok vakolatán is megjelennek. A nedvesedő, foltosodó, lepergő festékes falak látványa nemcsak ronda, hanem az egészségre is veszélyes, hiszen a penész gyorsan megjelenik ezeken a helyeken. Az elmúlt évek során többféle technológiát dolgoztak ki a falazatok utólagos szigetelésre, melyek mindegyike jó eredményt tud biztosítani, ha az alkalmazni kívánt technológiát az alkalmazási hely körülményeinek ismeretében választjuk meg. Egy családi ház esetében egyszerűbben kivitelezhető, de mégis jól működő megoldást könnyen kivitelezhetünk akár komolyabb gépek nélkül, egyszerűbb eszközök segítségével.

A MAPESTOP CREAM egy kémiai gátat hoz létre

A MAPESTOP CREAM egy monomer szilánbázisú krémes emulzió, mely egy kémiai gátat hoz létre az építőanyagban, amivel a kapillárisokon keresztül felszivárgó nedvességet megállítja. Ez a vízszintes kémiai gát létrehozható régi, tömör kő, tégla, tufa, beton és vegyes falazatok felújítása során, beleértve a történelmi vagy műemléki falazatokat és a közelmúltban épült falazatokat is, amelyeken kapilláris felszálló nedvesség vagy oldható sók okozta problémák állnak fenn. A MAPESTOP CREAM egy használatra kész termék, mely gyorsan, egyszerűen alkalmazható, azonban a POROMAP szárítóvakolat használatával együtt hatása sokáig tartós megoldást biztosít házaink száraz falainak érdekében.

Lépések a MAPESTOP használatához

Első lépésként meg kell vizsgálni, hogy a nedvesség milyen magasan jutott fel a falazatba?! A pontos, de bonyolultabb módszerek mellett közelítő adatot egy érintéses nedvességmérővel végzett vizsgálattal is nyerhetünk. A mérés alapján meghatározzuk a nedvesedő zónát és afölött bejelöljük azt a sávot, ahol a vakolatot el kell távolítani. A biztonság kedvéért a vakolat eltávolításával magasabbra kell menni, mint maga a nedvesedő terület, jellemzően a falazatvastagság kétszeresét vagy 50 cm-t javasoljuk, még pluszban eltávolítani. Vésőgéppel, kalapáccsal az adott vakolatot teljesen el kell távolítani, ezt követően visszamérve a falazatra ellenőrizhetjük, hogy valóban jól határoztuk-e meg a nedvesedő zóna magasságát.

A vízzáró kémiai gátat a talaj szintjétől 10-12 cm magasságban kell elkészíteni. A 12 mm átmérőjű furatok kb. 12 cm-ként helyezkedjenek el egymástól, és pár centiméterrel legyenek rövidebbek, mint a falazat vastagsága, azaz a túloldalon ne üssük át a falazatot. A furatok elrendezése igazodjon a falazóanyag elrendezéséhez. Tégla esetén a fugákban körülbelül féltéglánként, míg szabálytalan kőfalazatok esetében kb. 12 cm-es távolságokban a fuga vonalát követve a kövek között tudunk furatokat készíteni.

A furatok elkészítése után azokból a furatport el kell távolitani. Ehhez legegyszerűbben sűrített levegő vagy akár porszívó is használható. A portalanítást követően kell a MAPESTOP CREAM-et bejuttatni a furatokba, mely 280 ml-es kartusos és 600 ml-es hurkás kiszerelésben kapható. A MAPESTOP CREAM a falazatba juttatása után elsősorban a falazóhabarcsban, porózus anya esetén magában a falazó anyagban is képes felszívódni. A felszívódó MAPESTOP CREAM a fal belsejében szétszívódva létrehoz egy hidrofób, azaz víztaszító réteget, ezáltal megakadályozza az alsóbb rétegekből a nedvesség felszívódását. A MAPESTOP CREAM-et a hozzá használandó szilikon toldócső segítségével a furat teljes mélységébe be kell juttatni. Miközben az anyagot juttatjuk be a falazatba a csőtoldót fokozatosan húzzuk ki, így fokozatosan töltjük fel a teljes furatunkat. Az összes furatot fel kell töltenünk egymás után. A vakolással ezután legalább egy hétig várjunk.

A vakolást ezután hagyományos módon kell végeznünk, de fontos, hogy szárítóvakolatot használjunk erre POROMAP rendszerünket ajánljuk. A POROMAP makropórusos szárítóvakolata az esetleg még a falazatban maradt sókat a későbbiekben is képesek eltárolni és megakadályozzák a későbbi esztétikai elváltozásokat és károsodást. A vakolás során első rétegben gúzolunk, majd egy vagy két rétegben felhordjuk a vakolatot, de fontos, hogy ez legalább 2 cm legyen melyre a vakolat sótároló kapacitásának érdekében van szükség. Simításnál fontos, hogy ne nyomjuk túlzottan a habarcsot, hogy el tudjuk kerülni a vakolatban lévő pórusok összenyomását. A vakolatrétegek száradása után az esztétikai igények miatt glettelnünk kell a felületet. Nem szabad gipsz tartalmú gletteket használni, ugyanis a gipsz nagyon érzékeny a nedvességre, így a falazat maradék nedvesség tartalmára is. A gipsztartalmú anyagok helyett a POROMAP termékcsalád simítóhabarcsait javasoljuk használni.

A POROMAP FINITURA termékekből kétféle különböző szemcseméretű terméket választhatunk, míg a CIVILE beltéri használatra egy finomabb szemcséjű megoldást kínál, addig kültérben egy durvább felületet létrehozó GROSSO terméket javasoljuk, melyet ezután csak festeni szükséges. A glettrétegek száradása után a felületeket festeni kell vagy színezővakolattal kell ellátni. Külső oldalon a szokásos vékonyvakolatok alkalmazhatóak (SILANCOLOR), ezenbelül mindenképpen javasolt a szilikon tartalmú anyagok használata. A SILANCOLOR TONACHINO páraáteresztő vízlepergető színezővakolat, mely segíti a falazat száradását és képes tartósan száraz felületet biztosítani. Ha kívülről hőszigeteljük is a felületet, akkor a hőszigetelő rendszernek mindenképpen kőzetgyapot hőszigetelőmaggal kell rendelkeznie, hogy a páraáteresztést itt is biztosítsuk. A SILANCOLOR TONACHINO a kőzetgyapotos rendszerekhez is felhordható. A belső felületek festéséhez is páraáteresztő festéket kell felhordani. A SILANCOLOR PLUS rendszer ezen belül gombagátló, penészgátló adalékanyagokat is tartalmaznak. A felületet először alapozzuk, majd a festéket a szokásos módon lehet rá felhordani. (teddy, ecset, szórás). Az így felújított falfelületünk száraz, tartósan penészmentes lesz, hosszú távra egészséges környezetet biztosít és megszűnnek az esztétikai hibák is.