A mész és a természetes puccolán, illetve égetett agyag elegyítésével keletkező anyag egyedülálló kémiai és mechanikai teljesítményjellemzőinek újrafelfedezése arra inspirálta a Mapei Kutató- és Fejlesztő Laboratóriumait, hogy olyan innovatív termékeket és rendszereket fejlesszenek ki, melyek segítségével akár műemléki jelentőséggel bíró épületek helyreállítása is lehetséges „modern” puccolán bázisú anyagok felhasználásával. A kutatómunka eredménye az Eco-Puccolán, mely egy puccolán reakciójú speciális termék.
Az Eco-Puccolán egy nagyon világos színű, amorf szilícium-dioxidban rendkívül gazdag, erősen reaktív és nagy fajlagos felülettel rendelkező szervetlen anyag. Ezen tulajdonságainak köszönhetően az Eco-Puccolán képes nagyon rövid idő alatt beindítani a mész keményedési folyamatát, ami óriási változás a múltbéli gyakorlathoz képest, amikor ez nagyon lassan ment végbe. Éppen ezért a helyreállításhoz használt habarcs és az injektáló habarcsok már a felhordást követő néhány nap elteltével nagy mértékben ellenállnak az oldható sóknak.
Az „eco-” előtaggal a környezeti problémákkal és a felborult egyensúly visszaállításának lehetséges módjaival foglalkozó interdiszciplináris tudományágra szeretnénk utalni, mely az előlények és organizmusok, valamint az őket körülvevő környezet közötti kapcsolattal foglalkozik. Ebből erednek a mára már igencsak elterjedt ökológiai elvű építészet, bioépítészet, bioépítes, fenntartható épület, stb. kifejezések is. Ezeket gyakorta használják – helytelenül – rokon értelmű szavakként, vagy hirdetések, reklámok figyelem felhívó elemeiként, pedig gyakran pontos jelentéssel bírnak.
A fenti kifejezések közül az egyik legfontosabb a bioépítés, mely lényegében egy olyan folyamatot jelöl, melynek során nem magát az épületet helyezik a figyelem középpontjába, hanem annak felhasználási célját. A bioépítés azon a koncepción alapszik, mely szerint az embernek, az épületeknek és a környezetnek tökéletes szinergiát kell alkotniuk, és harmóniában kell lenniük egymással. A „bio” előtag az „életet figyelembe vevő” értelemben értendő, így a bioépítés a mindennapi szóhasználatban olyan technológiák és anyagok felhasználását jelenti, amelyek ártalmatlanok az emberre, egészségünkre és a környezetre, ahol az új szerkezet megépítésre kerül.
A bioépítéssel szorosan összefüggő másik két fogalom a környezeti fenntarthatóság (fókuszban a környezet), valamint a biokompatibilitás (fókuszban az egészség). A Mapei Kutató- és Fejlesztő Laboratóriumai a környezetet, valamint a modern építőipari követelményeket, különös tekintettel a komfortérzet növelésére, vették figyelembe, amikor az egyes, ökológiai szempontból fenntartható anyagok jellemzőit értékeltek. Fontos volt tehát, hogy korlátozzák az építkezés során használt nem megújuló erőforrásokat, minimálisra csökkentsék az építmény hatását a környezetére, és ugyanakkor biokompatibilis, illékony szerves vegyületeket nem tartalmazó szerkezetet alkossanak. Így jutottak el az Eco-Puccolánhoz. A legfrissebb irányelvek célja a légkörbe jutó károsanyag kibocsátás drasztikus csökkentése, különös tekintettel a szén-dioxidra, valamint az alternatív energiaforrások felhasználásának támogatása. Az Eco-Puccolán minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely alapján ökológiailag fenntartható anyagnak lehet tekinteni, hiszen fenntarthatósága fordítottan arányos a felhasznált energia mennyiségével. Sőt, a termék korábbi folyamatok eredményeképpen már megtalálható a piacon. E megoldás révén nincs szükség további energiafelhasználásra az előállításhoz, illetve ahhoz, hogy alkalmassá tegyék a használatra.
Nem is beszélve arról, hogy mivel az Eco-Puccolán vulkáni homokból és égetett agyagból áll, tökéletesen alkalmas mészbázisú rendszerek hidraulikus rendszerekké alakításához, kihasználva azt a tényt, hogy a mész egy szénsavas kötőanyag. Mésszel elegyítve e világos színű, amorf szilícium-dioxidban különösen gazdag, erősen reaktív, nagy fajlagos felülettel rendelkező termék képes arra, hogy nagyon rövid idő alatt beindítsa a kötési folyamatot, azáltal, hogy reakcióba lép a jelen lévő „szabad” mésszel, amit ezután, néhány nap leforgása alatt teljesen „felhasznál”. A habarcs keménysége mellett a reakció a habarcsot erősebbé is teszi, a kémiai és fizikai tulajdonságai homogenizálódnak, ellenállóvá válik az eső kilúgozó hatásával szemben, továbbá jelentős kémiai ellenálló képességre tesz szert mind az agresszív légköri anyagokkal, mind az oldható sókkal szemben.
Maradjon kapcsolatban velünkIratkozzon fel hírlevelünkre, így nem marad le a Mapei friss híreiről
Hozzászólások
Load more comments