Mit tehet az építtető, a felújító, a megrendelő, hogy ne legyen a kókler jelenség áldozata? (3. rész)

A rendszerváltás előtti helyzet

Néhány évtizeddel ezelőtt a társadalom döntő többségére jellemző morális értékrendben el lehetett hinni, ha valaki azt mondta magáról, hogy szakember. Kőműves, burkoló, festő, teljesen mindegy, nem volt szükség referenciákra, a szaki jött, dolgozott, ha hibázott, presztízs és becsület dolga volt javítani. 

A különbség két mester között leginkább az volt, hogy például ki milyen gyorsan falazott. A leglassabb diktálta a piaci árat, a gyorsabbnak a díjazása pedig magasabb volt. Ezt egyfajta sürgősségi felárnak lehetett tekinteni és nem is volt ezzel semmi baj, egészséges versenyt teremtett. Az ily formán olcsó és drága kivitelezők között elhanyagolható minőségi és szakmai különbségeket lehetett csak felfedezni. 

A XX. század vége felé

De mi történt azóta? Globálisan nézve a XX. század vége felé robbanásszerű fejlődés ment végbe az építési technológiákban, valamint ebből kifolyólag is, építő és szerelési anyagok végeláthatatlan típusa jött létre. A hazai építőipart a rendszerváltás napjaiban, a határok megnyitásával és a szabad információáramlás létrejöttével sokként érte az új technológiák száma, a szakmai oktatási rendszer csak évek múltán tudott felzárkózni hozzá. 

Példának a gipszkarton rendszereket hoznám, ami már a 90-es évek derekán elérhető volt, de a kétezres évek elején záródó tanulmányaim központi oktatási tananyagában még érintőlegesen sem szerepelt. Következésképpen a „modernkori” anyagokat hagyományos építési technológiákkal ötvöző, jóindulatú kóklerek száma növekedni kezdett. Az elavuló technológiák egyre inkább háttérbe szorultak, s az a szakember, aki nem sajátította el az új anyagok alkalmazásához szükségek technológiákat, pályán maradása esetén nagy valószínűséggel e tábort gyarapította. 

… és a 2000-es években

A jelen század elején bekövetkezett gazdasági válság következményeként elenyésző volt azok száma, akik építőipari pályát választottak volna, a jogi, pénzügyi és fellendülőben lévő informatikai irányok sokkal vonzóbbak voltak. S mire az építőipar újra feltámadni látszott, addigra a képzett szakemberek elvándoroltak külföldre a biztosabb megélhetés reményében. 

Akik maradtak, azok a kiszámíthatóbb jövőt biztosító, nagyobb építőipari vállalatok alkalmazásába álltak, de többségük a helyzet áldozataként a pályát elhagyva, más jellegű munka után nézett. (Én speciel tűzoltónak álltam.) 

Aztán a pár évvel ezelőtt újra növekedni kezdett a szakemberek utáni igény, ezzel párhuzamosan növekedtek a munkadíjak, s fokozatosan egyre többet kellett várni a szakemberre. Megvirradt a kóklerek hajnala. Leporolták szakirányú végzettséget igazoló bizonyítványaikat mindazok, akik évtizedekkel korábban végezték iskoláikat, a válság során – vagy még előbb – teljesen, vagy részben elhagyták a pályát és ezen idő alatt szemernyit sem követték az építőiparban bekövetkezett fejlődést. (Nekem mentségemre szóljon, hogy a tűzoltóságnál töltött éveim alatt nem szakadtam el a szakmától, a 24/48 váltásos munkarendnek köszönhetően bőven jutott időm elsajátítani az új technológiákat, valamint szabadnapjaimon kisebb szakipari munkákat is elvállaltam.) 

De még az újonnan visszatérőkkel együtt is kielégíthetetlen volt a szakemberek utáni éhség. A „nagy kaszálás” lehetőségét megszimatolva végül becsatlakoztak a merőben más ágazatból is érkező, önjelölt „szakemberek”, akik talán egy hetet, vagy még annyit sem dolgoztak segédmunkásként mester mellett. Igen, színre lép a hiéna kókler. 

Elmúltak azok az idők, amikor vakon lehetett bízni a magukat szakembernek vallók képességeiben 

Kedves volt, jelenlegi és leendő építtetők! Elmúltak azok az idők, amikor vakon lehetett bízni a magukat szakembernek vallók képességeiben. Hibát követnek el, amikor az azonnali kezdést ígérő, szerződéssel, számlával és garanciával kérkedő, első jelentkezőre „lecsapnak”, sokszor emiatt még túlárazott ajánlatot is elfogadnak. 

Önök lesznek majd azok, akik szakmai és közösségi fórumokon hetek-hónapok múltán sírják el panaszaikat, vagy az áldozathibáztatás szégyenét kerülendő, az örök némaság takarója alá bújnak. Higgyék el, hogy a sürgősen elvégeztetni kívánt munkára kiírt „pályázati” posztra nagy eséllyel tízből kilenc kókler fog jelentkezni. Az arány fokozatosan nő, mivel a kóklerek „ajánlataival” szemben labdába rúgni sem tudó valódi szakemberek lassan feladják, már nem is próbálkoznak, ellehetetlenülnek. 

A fórumok nem látható veszélyei

Fontos megosztanom önökkel egy nekem és a fórumokat rendszeresen látogatóknak szemet szúró, gyakori jelenséget. Tisztában vannak vele, hogy amikor önök „pályázatot” írnak ki egy bizonyos jellegű munkára, adott földrajzi helyen, az arra jelentkezők zöme tegnap, tegnapelőtt, vagy hetekkel, hónapokkal korábban folyamatosan jelentkeztek (és jelentkezni fognak) más jellegű, több száz kilométerre önöktől elvégzendő munkákra is? 

Önök azt sem látják, hogy számtalan leinformálhatatlan, álnéven, kamu profillal rendelkező „szakembert” sleppszerűen ajánlanak többen is, rendszerint ugyanazok, gyakran az ajánló profiljának valódiságában, vagy a profil mögött rejlő személy hitelességében is kételkedni lehet. A módszer ugyanaz, mindenre rámozdulnak, a munka földrajzi helyére és jellegére való tekintet nélkül. 

Lássuk, hogy mit tudnak tenni a „kóklerre futás” esélyének minimálisra csökkentése érdekében.

Mindenekelőtt a közvetlen bizalmi körük, rokonaik, barátaik ajánlásai útján próbáljanak kivitelezőt keríteni! 

Felénk legalábbis úgy tartják, hogy felelősséggel tartozunk mindazokért, akiket rokonainknak, barátainknak ajánlunk. Egy rossz kivitelező ajánlása miatt elveszített családtag, vagy barát bizalmát pedig életünk végéig sem tudjuk teljesen visszaállítani. 

Az építőanyag gyártó, forgalmazó és kereskedő cégektől, területi képviselőktől is lehet ajánlásokat kérni. 

Például ácsmunkához egy fateleptől. Egyre több gyártó áll be a kóklerek elleni küzdelembe és sorakozik fel a MAPEI magyarországi képviseletének kezdeményezései mögé. Létrejött egy szakember közösség, valamint egy minősített szakembereket ajánló online felület, ott is jó eséllyel lehet találni megfelelő szakembert.

Ha szerviz jellegű, sürgős beavatkozást igénylő szolgáltatásra (mosógépjavítás, kapcsolószekrényben biztosítékcsere, stb.) van szükség, első körben internetes keresőket, pl.: Google-t használjanak! 

A megjelenő találatok közül érdemes a fizetett és alapból is előre sorolt hirdetések közt szemezgetni.

Minden más esetben pedig arra kérem önöket, legyenek türelmesek és nem mindent azonnal akarni. 

Jelen időben ez az önök jól felfogott érdeke, hogy megpróbálnak nagyobb távlatokban gondolkodni, előre tervezni. Alaposan járják körbe, hogy mit szeretnének elvégeztetni, mely feladatokra kívánnak szakembert bevonni. Ehhez kérjenek akár külső, szakértő segítséget, aki főleg bontásokkal járó felújítások során olyan dolgokra is rá tud világítani, ami önöknek minden bizonnyal eszébe sem jut. 

Erre azt a példát hoznám, csak a közelmúltból mazsolázva, hogy egy egyszerűnek tűnő, beépített fürdőkád cseréje könnyedén belekényszerítheti önöket a komplett fürdőszoba felújításába. Ezt egy kókler nem fogja az ajánlatadáskor megemlíteni, de még egy kezdő, tapasztalattal nem rendelkező, egyébként lelkiismeretes szakember sem biztos. Egyrészről, mert önökkel egyetemben a kóklernek sincs erről fogalma, másrészről – ha számol is ezzel a lehetőséggel – a nem várt helyzet bekövetkezésekor tenyerét dörzsöve használja ki az önök döntési kényszerét és árazza túl az ezzel járó feladatokat.