Szakember vagy kókler? Avagy kókler jelenség az építőiparban, és amit ellene lehet tenni (2. rész)

Át is adjuk a szót Farkas János Péternek.

Lássuk részletesen, hogy miben is különbözik a szakember a kóklertől. Logikusan feltételezhetnénk, hogy elsősorban abban, hogy a szakember szakirányú végzettséggel rendelkezik. Ez azonban egy kóklerre is igaz lehet, tehát pusztán egy szakmunkás bizonyítvány lobogtatása önmagában még nem biztosíték.

Továbbá ki kell térni arra is, hogy az elmúlt évszázadban is voltak (és jelenleg is lehetnek) olyan szakemberek, akik mesteri szinten művelői foglalkozásuknak, viszont a szakmát nem tanulták oktatási rendszerben. Tehát nem a papír megléte vagy hiánya a döntő. Lássuk inkább azt a 6 pontot, amely meghatározza, ki a szakember és ki a kókler.

A szakember felismeri és tisztában van saját képességeivel. Ebből kifolyólag csak és kizárólag olyan munkát vállal, amihez megfelelő szaktudással rendelkezik.
A szakember fogékony a szakmájában megjelenő új technológiák elsajátítására, valamint a munkája során használni kívánt építőanyagok tulajdonságainak megismerésére, továbbképzi magát, rendszerszinten gondolkozik, a kókler nem.
A szakember elsajátítja a szakmai irányelveket, munkavállalás során körültekintően jár el, nem ad ajánlatot „látatlanban”. Főleg nem bontással is járó, teljes, vagy részleges felújítási munkákra.
A szakember legalább elméletben ismeri a munkáját megelőző folyamatok technológiáit, valamint gondosan ügyel, hogy az ő munkájára épülő, további folyamatok kivitelezőinek munkáját a legkisebb mértékben se akadályozza. Itt egy gyakori példát mindenképpen megemlítenék. Egy vakoló kőműves szakember úgy vakol, hogy arra öröm például burkolni, a burkolónak nincs szüksége falkiegyenlítéssel burkolásra alkalmassá tenni a falat. A vakoló kőműves kókler pedig abban a szellemben teszi ugyanezt, hogy „majd a burkoló megoldja”.
A szakember sosem úgy végzi a munkáját és nem olyan anyaggal, ahogy és amivel SZOKTÁK, hanem úgy és azzal, ahogy és amivel KELL.
A szakember pusztán morális okokból kötelező érvényűnek tartja fentieket magára nézve. Egy jóindulatú kókler, ha jellemben fel tud nőni egy ilyen morális értékrendhez, akár rövid idő alatt szakemberré is válhat.