Miért fontos a jótállás és szavatosság az építőiparban?

Elmondhatjuk, hogy a kivitelezési szerződésekben nagyon sokszor használják a „garancia” szót. Egy baráti beszélgetésben sem mindegy, hogy mögötte milyen kötelezettségvállalás van, az építőiparban ennek elmulasztása súlyos költségekkel járhat, legyen az lakásfelújítás vagy épületek kivitelezése.

Ezért nem igazán ajánlatos, hogy a szerződésekben ez a szó szerepeljen, hiszen egy kivitelezésnél a hibás teljesítéskor a vállalkozó önhibáján kívül sem vállalhat garanciát az eredményre. Ez vitára adhat okot, amelyből később peres eset is lehet.

A gyakori hibák közé tartoznak a gipszkarton repedések és szögpattanások, beton- és csemperepedések, csomók a szőnyegen, beragadt ajtók és ablakok, valamint a szivárgó burkolatok, hogy csak néhányat említsünk. Azért is érdemes jó hírű vállalkozóval dolgozni, mert ő nagyobb valószínűséggel betartja azt, amit vállalt, és az esetlegesen felmerült probléma esetén visszatér, hogy megjavítsa a dolgokat, még az átlagos (a szerződésben rögzített) jótállási idő lejárta után is. 

Ha valaki tökéletesen teljesít, és hatékonyan végzi a munkáját, attól még kerülhet olyan helyzetbe, ahol valami félremegy. Hibáról akkor beszélhetünk az építőiparban, ha a vállalkozó nem teljesíti jól a szerződésben leírtakat, vagy a megbízó kifogásolja a minőséget (amely a jogszabály szerint hibának minősül), mert a kivitelező nem tartotta be a műszaki előírásokat. A legfontosabb az, hogy mindig ragaszkodjunk ahhoz, hogy minden le legyen írva a szokásos szerződések mellett.

Az sem mindegy, hogy a vállalkozás egy vállalkozással vagy természetes személlyel áll kapcsolatban. Ha ilyen felek között jön létre a szerződés, és a hiba a teljesítés közben keletkezik, akkor erre hat hónapot kötelező szavatolnia a vállalkozónak. 

A Mapei Krónika podcastjében minden fontos tudnivalót megtudhatsz a témával kapcsolatban Dr. Bacsek György ügyvédtől. A beszélgetést itt tudod meghallgatni.