Egy rekordot döntő anyag, sok előnnyel

Évente 10 milliárd köbméter betont használnak fel, és a fogyasztás növekedni fog.

 2022. október 13. 7:47

A betont úgy állítják elő, hogy a kötőanyagot vízzel, valamint finom és durva adalékanyagokkal (homok és kavics) keverik össze. Friss állapotban egy 2400 kg/m3 körüli sűrűségű, képlékeny massza, amely különböző formájú és méretű formákba önthető, míg megszilárdult állapotban szilárd formát vesz fel, kiváló mechanikai tulajdonságokkal és tartóssággal. Ezek a tulajdonságok, valamint a széleskörű elérhetősége és az alacsony nyersanyagköltségek hatalmas sikert hoztak számára, és messze a legszélesebb körben használt anyaggá tették világszerte.

 

A betongyártáshoz leggyakrabban használt kötőanyag a portlandcement, amely a legegyszerűbb összetételében néhány tucat mikron átlagos szemcseméretű finom por, amelyet klinker és kalcium-szulfát őrlésével állítanak elő. A klinkert úgy állítják elő, hogy mészkövet és agyaganyagokat egy kemencében 1450 °C körüli hőmérsékletre hevítik, és így új, hidraulikus tulajdonságokkal rendelkező ásványi fázisokat képeznek.

 

Évente több mint 10 milliárd m3 betont és 4 milliárd tonna cementet állítanak elő. Ezek a számok az elkövetkező évtizedek során még tovább fognak nőni, főként az ázsiai és afrikai országok fejlődési ütemének kielégítése miatt.

 

Miért használják olyan széles körben a betont?

A válasz a beton kiváló mechanikai tulajdonságaiban, sokoldalúságában és tartósságában rejlik más anyagokhoz, például a fához és az acélhoz képest. Ráadásul egyetlen más anyag sem rendelkezik ugyanezekkel az előnyökkel ilyen alacsony költséggel és ilyen széleskörű elérhetőséggel. A betont valójában mindig helyben beszerzett nyersanyagokból állítják elő cement, víz, homok és adalékanyagok keverésével.

 

Az adalékszerek szerepe

A betontechnológia egyre szélesebb körben alkalmazza az adalékszereket, amelyek a modern beton alapvető összetevőivé váltak. Annak ellenére, hogy a cementhez képest csak néhány százalékos dózisban használják őket, az adalékszerek jelentősen módosíthatják a beton tulajdonságait, mind friss, mind megszilárdult állapotban. A szuperfolyósító adalékszereknek köszönhetően több mint 100 éves élettartamú beton tervezhető, és a friss beton jelentős magasságokba szivattyúzható, több száz méter magas építmények építéséhez. A kötéskésleltető adalékszerek lehetővé teszik, hogy a friss betont nagy távolságokra és forró időjárás esetén is szállítsák anélkül, hogy a bedolgozhatóságát és mechanikai tulajdonságait elveszítené.

A legújabb generációs kötésgyorsító adalékszerek lehetővé teszik, hogy a beton rövid kötési ciklus után és hideg időben is kifejlessze a szükséges mechanikai tulajdonságait, és a cementpép mikroszerkezetének módosításával is hozzájáruljon a szerkezetek tartósságának további javításához.

Fenntarthatóság és beton

A beton hatalmas sikere ugyanakkor a gyártásához szükséges természeti erőforrások kimerülésének problémáját is felveti. A bolygó minden egyes lakosának személyes éves "költségvetése" körülbelül 1,25 m3 beton.

Globális szinten a cementgyártás által generált CO2-kibocsátás évente mintegy 3,2 G tonnát-t tesz ki, ami az emberi eredetű CO2-kibocsátás mintegy 8%-a.

A cementipar által a CO2-kibocsátás és ezáltal a beton környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében végrehajtott különböző kezdeményezések között a következőket említhetjük:

a) az energiahatékonyság javítása a gyártási folyamat során;

b) a hagyományos tüzelőanyagoknál alacsonyabb kibocsátási értékekkel rendelkező alternatív tüzelőanyagok szélesebb körű használata;

c) a klinker/cement arány (k) csökkentése a klinkerrel kevert kiegészítő anyagok (SCM) alkalmazásával, hogy alacsonyabb klinkertartalmú új cementtípusokat állítsanak elő;

d) innovatív technológiák alkalmazása a hővisszanyerő rendszerekből származó energia előállítására, valamint a megújuló energiát hasznosító technológiák, például a napenergia alkalmazása;

e) a CO2-leválasztási és -tárolási technológia fejlesztése a cementgyártási folyamaton belül.

 

Az adalékszereknek szintén központi szerepet szánnak a beton fenntarthatóságának javításában, mind a klinker őrlési folyamat alatti energiahatékonyság, mind az alacsony klinker tartalmú beton (LCC, Low Carbon Concrete) optimalizálása tekintetében.

És e kihívások leküzdése érdekében a Mapei folyamatosan elkötelezett az őrlés segítő adalékszerek (CADD Line) és az alacsony klinker tartalmú betonhoz való új adalékszerek (Cube System) fejlesztése mellett.

A fenntartható beton kialakításához a szintetikus szálak használata is nagymértékben hozzájárult, és ezen a területen is ma már a Mapei az egyik vezető gyártó Európában. A szálak alkalmazása a beton megerősítésére a hagyományos betonacél helyett a CO2-kibocsátás jelentős csökkenéséhez vezet a különböző alkalmazásokban. A szintetikus szálakat közvetlenül a betonhoz adják és keverik, így a klasszikus fémhálóval kapcsolatos összes beépítési fázist kiküszöbölik, valamint adagolásuk sokkal alacsonyabb, mint az acélszálak esetében.

A beton fenntarthatósága is javítható az újrahasznosított és hulladék anyagok felhasználásával, csökkentve a hulladéktermelést és a természeti erőforrások kimerülését, ezzel lehetővé téve a körforgásos gazdaságot elősegítő folyamatok megvalósítását. A Mapei olyan megoldásokat is kifejlesztett, amelyek alkalmasak az ilyen típusú megközelítésre, mint például a Re-Con Line adalékszerei (Re-Con Zero EVO és Re-Con AGG).

A Mapei innovatív megoldást fejlesztett ki a betonkeverő teherautók mosásából származó iszap csökkentésére: a Re-Con Dry Washing eljárást.

Maradjon kapcsolatban velünk

Iratkozzon fel hírlevelünkre, így nem marad le a Mapei friss híreiről