Aljzatok a rugalmas burkolatok számára

A "rugalmas burkolatok" kifejezés általában szőnyeg, gumi vagy PVC padló- és falburkolatokra utal. Egyik közös jellemzőjük a rugalmasság, egy olyan mechanikai tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy ezek az anyagtípusok deformálódjanak, így törés nélkül képesek elnyelni az ütés okozta terhelést vagy deformációt.

Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy aljzatnak ahhoz, hogy alkalmas legyen az ilyen típusú anyagok ragasztására? Nézzünk meg ezek közül hármat közelebbről.

Az első a magas mechanikai szilárdság

Miért?

Mivel a legtöbb rugalmas anyag nem osztja el a padlóra ható terheket. A rugalmas padlóburkolatok felületére ható erők szinte közvetlenül az aljzatra adódnak át. Nem ritka, hogy a PVC padlóburkolaton észrevesszük az asztalok és székek által hagyott (bár átmeneti) nyomokat. Ezeknek a tárgyaknak a súlya közvetlenül az esztrichre és a padlóburkolat alatt lévő simítórétegre hat.

Ezért van az, hogy a jelenlegi szabványok szerint az esztrich nyomószilárdságának legalább 15 N/mm²-nek kell lennie a gyalogosforgalomnak kitett padlók esetében és 30 N/mm²-nek más típusú forgalom esetén.

A második a maradék nedvességtartalom megfelelő szintje.

Bár ez minden aljzatra és a különböző típusú padló- és falburkolatokra vonatkozó közös követelmény, a rugalmas melegburkolatok esetében még fontosabbá válik. Hogy miért? Mert például a PVC és a gumi alapvetően nem páraáteresztő. Ha az aljzat nedvességtartalma túl magas, felpúposodnak vagy leválnak a felületről.

A jelenlegi szabványok szerint az esztrich maradék nedvességtartalmát karbidkapszulás nedvességmérővel kell mérni. Részletesebben kifejtve, a maradék nedvességtartalomnak (R.M.) cementkötésű esztrichek és speciális kötőanyagokból készült esztrichek esetében ≤ 2%, fűtött esztrichek esetében ≤ 1,7%, anhidrites (gipszalapú) esztrichek esetében ≤ 0,5%, gipszalapú fűtött esztrichek esetében ≤ 0,2% kell lennie.

A harmadik a síkfelület.

Figyelembe véve a fent említett jellemzőket, és a rugalmas anyagok kompakt vastagságát, ha az aljzatban lévő egyenetlenségek vagy szabálytalanságok nem kerülnek kiküszöbölésre, akkor azok elég világosan megjelennek a padlóburkolat felületén. A síkfelületet ezért az esztrich készítésekor különös gondossággal kell biztosítani, és be kell tartani a rugalmas anyagok beépítésére vonatkozó előírásokat.

Az esztrich felületének kiegyenlítésére és a síkfelület kialakításához praktikus módszer az aljzatkiegyenlítő felhordása. Az aljzatkiegyenlítő általában nagy szilárdságú, gyorsan száradó cementhabarcsból készül, gyakran önterülő tulajdonságokkal (mint például a Mapei ULTRAPLAN MAXI ultragyors száradású, önterülő aljzatkiegyenlítő habarcs 3-40 mm vastagsághoz).

Bár a fenti három követelmény különösen fontos, nem csak ezek fontosak. Mindazok, akik ebben az ágazatban dolgoznak, nagyon jól tudják, hogy a kikeményedés, a vastagság, a tömörség, a tisztaság és más tényezők mind szerepet játszanak a munka sikeres kimenetelében.

Az eredeti cikk a Realtá Mapei International weboldalon jelent meg.

Olvassa el további cikkeinket is a témában:

A tökéletes burkolat titka a mélyben rejtőzik: megfelelő alapozás az aljzatkiegyenlítéshez!

Kültéri aljzatkiegyenlítés felsőfokon

Egy hotel új élete – Gyantapadló és hidegburkolatok kivitelezése a Greenfield Hotel-ben