“A hőszigetelés nem nehéz, de jól kell csinálni”

Interjú Hancsók Lászlóval, az Adri-Épker Kft. munkatársával

Hogyan látja ma a hőszigetelő rendszerek tervezésének és kivitelezésének helyzetét Magyarországon, különösen a közbeszerzések esetében?

A közbeszerzések miatt a kivitelezés szétaprózódott. A TERC költségvetési rendszerben a tervdokumentációk nem egyben, hanem munkanemenként külön írják elő az egyes műveletet – a ragasztást, a szigetelést, a hálózást, a vakolatást, különböző fejezetekből szedve. Régen volt egy egységes tételszöveg: például 12 cm vastag EPS, ragasztva, dübelezve, hálózva, vékonyvakolattal. Most ez szétszórva jelenik meg. A Mapei rendszerszemléletben gondolkodik, egyben kínálja a teljes rendszert, míg a tervek sokszor részelemeket írnak csak elő. Ez nehezíti a megoldás minőségi és rendszerszintű átgondolását.

Mi az első és legfontosabb hiba, amit gyakran lát a kivitelezésben?

Új falazatnál nem készítenek ún. légzáró vakolatot – „szelel” a hőszigetelés. Az alapozás hiánya. A régi falfelületet nem csiszolják meg, nem használják a MALECH nevű alapozót, pedig ez biztosítja, hogy a ragasztó jól tapadjon. A közgondolkodásban a dübel tartja a hőszigetelést, de ez nem igaz. A miskolci paneltűz is részben a nem megfelelő ragasztás miatt terjedt olyan gyorsan. A helyes technológia a pont-perem ragasztás, három pont ragasztóval, és fontos, hogy a dübelező tudja, hol van a ragasztó a tábla alatt.

Ez mit jelent gyakorlatban?

Ha nem ugyanaz a csapat végzi a ragasztást és a dübelezést, akkor a második nem tudja, hova kerüljön a dübel, és ez gond. Ezért kell pontos és következetes munkavégzés, mindig a szigetelőtábla közepén, és kétoldalt a felezőn legyen a pogácsa.

Mi a helyzet a vakolatokkal és a színekkel?

30 fok felett, szerintem, már nem szabad vakolni. Sokan próbálják hígítani, vízzel lazítani a vékonyvakolatot – ez hiba. A sötétebb színeket én magas hőmérséklet esetén nem is vállalom. Már a világosabb pasztellárnyalatok is 5–6 fokkal jobban felmelegedhetnek, és ez a rendszer élettartamát, stabilitását rontja. A munkát kora reggelre kell ütemezni, és nagyobb létszámmal végezni.

Egy tanulságos történet

Egy kórház felújításán dolgoztunk a Mapei anyagaival. A kivitelezés során többször kellett vitáznom az alvállalkozókkal, műszaki ellenőrökkel. Az állványhoz nem volt biztosítva védőháló, de mi vittük a sajátunkat. Ott, ahol nem volt háló, a fal 60 fokra is felhevült. Ahol volt, csak 30 fokra. Eső után a ragasztó kifehéredett, karbonátosodott. Mi lecsiszoltuk, újraalapoztuk, újra tapaszoltuk. Más nem tette meg, és ott később lepedőnyi felületekben jött le a vakolat. A garanciális bejáráson minket nem is hívtak – nem volt mit javítani. A többieknél volt, és volt, aki tönkrement. Ez lett az ára annak, hogy rendesen betartottuk a technológiát. Egy kis plusz költség – csiszolás, alapozás –, de ez hozta meg az eredményt.

Hancsók László a gyakorlati kivitelezési hibákról

1. Védőháló hiánya

Sokan nem használnak védőhálót, pedig az nem a leeső szerszámok, hanem a napsütés és az eső ellen véd. A grafitos hőszigetelés hőre zsugorodik, ha nincs takarásban. A keletkező hézagokat gyakran tapasszal töltik ki, ami hőtechnikailag hibás.

2. Dübelek hibás javítása

Ha a beszakadt dübelt csak tapasszal húzzák ki, a felület túl vastag lesz, ez repedést és hőtechnikai hibát okoz.

3. Hőhidak a dübeleknél

Fém tányéros dübel esetén a hő 17%-os vonalmenti veszteséget okoz. A hőhídmentes, műanyag tányéros dübel csak néhány forinttal drágább.

4. Háló helytelen ágyazása

Ha a hálót felszögelik és kívülről tapasztják, nem kerül a tapaszba, s ez statikailag hibás. A tapaszba ágyazott háló adja a rendszer szilárdságát.

“A hőszigetelés nem nehéz. Csak jól kell csinálni. A kontárok menjenek máshová. A főnök a felelős. Ha következetes, nem kell szégyenkezni. És nem is tart tovább így – csak tisztességgel kell dolgozni.”