Poromap szárítóvakolat-rendszer kisokos

Gyakori probléma, hogy a vízszigeteléssel nem rendelkező, vagy éppen elavult vízszigetelésű épületek falazatában alulról kapillárisan felszívódó nedvesség jut a szerkezetbe. A talajból felszívódó nedvesség oldott állapotban magával viszi a különböző sókat, amik sókivirágzás formájában a falazatok vakolatán is megjelennek, ezt a jelenséget a köznyelv gyakran „salétromosodásnak” nevezi. Magyarországon körülbelül minden negyedik épületet érint ez a probléma, sokan azonban mégsem ismerik a megoldást, amivel meg lehet szüntetni és elfelejteni a dohos szagot, nedves falakat és a lepattogzó vakolatot.

A felszívódó nedvesség két lépésben kezelhető hatékonyan:

1. Az 1. lépésben a falazatunkban létre kell hoznunk egy vízszintes kémiai gátat, amely megállítja a felszálló nedvesség nagy részének útját (ennek legegyszerűbb módja a krémes kémiai gát, a Mapestop Cream használata).
2. Majd második lépésként a falazatunk alsó részénél egy szárítóvakolat rendszert kell elkészítenünk. A falazat helyreállítása belső oldalról és kívülről is megtörténhet, ha megközelíthető célszerűbb a beavatkozást kívülről elvégezni.

Mit érdemes tudni a Poromap szárítóvakolat-rendszerről?

• Mire jó a Poromap szárítóvakolat-rendszer?

  A Poromap makropórusos, sóálló szárítóvakolat-rendszer lehetővé teszi tégla, kő és tufa falazatok helyreállítását, ideértve a felszivárgó nedvesség és a sókivirágzás által károsított, akár régi akár nemrégiben épült épületek renoválását is.

• Milyen elemekből áll ez a rendszer?

  Felépítését tekintve a Poromap szárítóvakolat-rendszer 3 eleme:

  1. egy előfröcskölő, vagy gúzoló habarcs ( Poromap Előfröcskölő),
  2. erre a rétegre kell felhordani a Poromap Szárítóvakolatot min. 2cm, max. 3cm egyrétegű vastagságban,
  3. majd a rendszert a finom szemcsés Poromap Finitura Civile vagy durva szemcsés Poromap Finitura Granello simítóhabarcs teszi teljessé. Ezután következhet a festés.
     
• Mi az előfröcskölő szerepe?

  Ez a habarcsréteg kerül fel közvetlenül a megtisztított felületű kezelendő falazatra kb. 5mm vastagságban. Az előfröcskölő réteg alkalmazásának célja, hogy megfelelően homogén felületet biztosítson a szárítóvakolat számára, növelje a tapadást, illetve, hogy megakadályozza a falazatban lévő sók túl korai vándorlását a szárítóvakolat megkötése előtt.

• Miért kell legalább 2 -3 cm közötti vastagságban használni a szárítóvakolatot?

  Ez a szárítóvakolat fogja biztosítani a falazatban lévő nedvesség megfelelő kipárolgását, illetve a falazatban lévő sókristályok tárolását az évek során anélkül, hogy a vakolat eközben károsodna, ez a vastagság szükséges a megfelelő mennyiségű makropórus kialakításához.

• Mindenképpen szükséges simítóhabarcsot használni?

  A Poromap Finitura simítóhabarcsok finomszemcséjű, a szárítóvakolathoz hasonlóan szintén sóálló, páraáteresztő és mészbázisú természetes felületképző anyagok, melyek segítségével tudjuk kialakítani a kívánt esztétikus felületét a felújított falszerkezetnek. Alkalmazásuk után a falfelület lefesthető például a nagy páraáteresztő képességgel rendelkező Silancolor Pittura festékkel, vagy a Silancolor Tonachino színvakolattal, de a kívánt felületi megjelenéstől függően a simítóhabarcs akár el is hagyható.

• Mi a különbség a Poromap Finitura Civile és a Poromap Finitura Granello között?

  A Poromap Finitura Civile-vel finomabb felületi megjelenést érhetünk el (az adalékanyagok legnagyobb átmerője: 0,4 mm), míg a Poromap Finitura Granelloval készített falazat egy durvább megjelenésű eredményt ad (az adalékanyagok legnagyobb átmérője itt 1 mm). Figyeljünk rá, hogy a Poromap Finitura Civile legfeljebb 2 mm vastag rétegekben használható, míg a Granello maximum 3 mm vastagságban hordható fel a felületre.

  
  

• Az egyes anyagokból milyen mennyiségekre van szükségünk?

• Poromap Előfröcskő: 7,5-8 kg/m² (5 mm rétegvastagsághoz)
• Poromap Szárítóvakolat: 11-12 kg/m² (minden cm rétegvastagsághoz)
• Poromap Finitura Civile: 1,3 kg/m² (minden mm rétegvastagsághoz)
• Poromap Finitura Granello: 1,3 kg/m² (minden mm rétegvastagsághoz)

• Mennyi időt kell várni az egymást követő anyagok felhordása között?

  A termék bedolgozási körülményei és a hőmérséklet függvényében változó kötési idők lehetnek, de minden egymásra kerülő réteg esetben várja meg az előző réteg megkötését, teljes érlelését és csak utána kezdjen hozzá a következő réteg készítésének.

• Ha követjük a fenti pontokban leírt javaslatokat mennyire tartós megoldást kapunk?

  A Poromap Szárítóvakolat-rendszer mindaddig ellátja a funkcióját, amíg a vakolat belsejében levő valamennyi makropórus teljesen meg nem telik sókkal. Mivel a makropórusok teljes telítődéséhez szükséges idő függ a felújítandó falazatban levő oldott sók mennyiségétől, ezért nem lehetséges az ilyen típusú vakolatok tartósságát előre meghatározni.

  Azonban a tartós eredmény érdekében ezért javasoljuk, ha tudjuk, hogy a felújítandó szerkezet nagymértékű kapilláris nedvesség felszívódásának és magas koncentrációjú oldott sóknak van kitéve, első lépésként mindenképpen hozzunk létre egy vízszintes kémiai gátat Mapestop, vagy Mapestop Cream felhasználásával, hogy amennyire csak lehetséges, csökkentsük a nedvesség felszívódását a falazatba mielőtt a szárító vakolatot bedolgozzuk.

További hasznos tanácsok amire figyeljünk a Poromap vakolatrendszer elkészítésénél:

• Első lépés a régi vakolat eltávolítása, majd, ha a vakolat nélküli falfelületen sókivirágzásokat látunk, mindenképpen mossuk le a felületet, ezzel is növelve az elkészülő szárítóvakolat tartósságát.
• Az előfröcskölőt javasolt kb. 20 cm távolságból felhordani, hogy a felhordott réteg egyenletes vastagságú legyen, és különösen fontos, hogy a termék felhordása után ne simítsuk vagy tömörítsük a habarcsot!
• A Poromap Szárítóvakolatot legalább 20 mm vastag rétegben hordjuk fel lentről felfelé haladva. Ha a felhordott vastagság meghalad ja a 30 mm-t, a Poromap Szárítóvakolatot több rétegben kell bedolgozni. Itt is fontos, hogy minden réteget az előző betömörítése nélkül hordjuk fel. A habarcs felhordása után várjunk néhány percet, majd egyenlítsük ki a felületet alumínium H-típusú, vagy penge típusú egyenes simítóval a felületen vízszintesen és függőlegesen is végig haladva, amíg az sík nem lesz. A vakolat felületképzését műanyag, fa, vagy szivacssimítóval végezzük el a környezeti hőmérséklettől és körülményektől függően néhány órával a bedolgozás után.
• Arra figyeljünk különösen, hogy soha ne tömörítsük le a Poromap Szárítóvakolat rendszer felületét, máskülönben lecsökkenhet annak porozitása, így akadályozná a nedvesség elpárolgását a falazatból.
• Ha a Poromap Szárítóvakolat normál megjelenésénél finomabb textúra szükséges, és Poromap Finitura Civile vagy PoroMap Finitura Granello vagy más simítóhabarcs réteget használunk a Mape-Antique NHL Eco Rasante vagy Mape-Antique FC termékcsaládból, akkor is vegyük figyelembe, hogy ezen finom textúrájú anyagok hajlamosak kissé lecsökkenteni a vakolat páraáteresztő képességét.
• A szárítóvakolat rendszer elkészítése után használjuk a szilikát bázisú Silexcolor Tonachino vagy sziloxán bázisú Silancolor Tonachino színezett bevonati termékeket vékony rétegben a megfelelő alapozóik felhordása után ( Silexcolor Primer és Silancolor Primer).
• Ne hordjunk fel olyan színezett festéket vagy vékony rétegű bevonati terméket a Poromap Szárítóvakolat felületére, amely befolyásolja annak páraáteresztő tulajdonságát, és ezért akadályozza a nedvesség kipárolgását a falazatból.
• Nedvesedő falazatok felújítása esetén – még akkor is, ha készült utólagos vízszigetelés – kerülni kell a gipszes anyagok használatát. Ez különösen igaz a villanyszereléshez használt rögzítőgipszekre. A gipsz egyrészt nedvesség hatására visszalágyulhat, de ez lenne a kisebb gond, a nagyobb az, hogy a gipsz felveszi a környezetéből a nedvességet, vizet. Felújító vakolatok alatt tehát mindenféleképpen cementes vagy meszes habarcsot használjunk a villanyszerelési szerelvények rögzítésére, például a Lampocem gyorskötő cementes rögzítőhabarcsot.
• Azok a cégek, amelyek nem kifejezetten specializálódtak felújító falszárító vakolatok kivitelezésére, könnyen esnek abba a hibába, hogy a vakolatok felvitele előtt az új építéseknél is megszokott módon helyeznek fel vakolatélvédőket, esetleg vezetősíneket. Ritkábban, de itt is találkozhatunk azzal a hibával, hogy gipszes anyagot használnak az élvédők rögzítéséhez. Mivel ez a megoldás új építés esetén sem kültérben, sem cementtartalmú vakolatok esetében nem a legjobb megoldás, így szerencsére nem gyakori. Gyakoribb, hogy horganyzott élvédőket vakolósíneket használnak. Sajnos ezeket a talajvízben lévő oldott sók megmarhatják, tönkre tehetik. Ha mindenféleképpen ragaszkodunk a vakolóprofilok használatához, akkor válasszunk rozsdamentes acélból készült termékeket, de a legjobb, ha hagyományos módon elhagyjuk ezek használatát, és falhoz rögzített, beállított deszkák, lécek segítik a munkánkat, amiket természetesen el is távolítunk a vakolat meghúzása után. Természetesen a fent leírt jelenség a vakolaterősítő, vakolattartó hálókra is igaz.