Miért lenne több képzésre szükség az építőiparban, nem pedig kevesebbre?

Az építőipari kontárkárok mértéke 2022-ben 738 001 forint volt, átlagosan ennyi kárt szenvedett el egy magánépíttető és felújító. Ez igen komoly anyagi terhet jelent a lakosság és a gazdaság számára. Emellett a festők és bádogosok bizalmi indexe is csak átlagos szinten mozog, ami tovább erősíti azt az álláspontot, hogy több, nem pedig kevesebb képzésre van szükség a szektorban – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Emellett, a szakember elismeri, igaza van a kormánynak abban, hogy olyan léptékben változott meg az építőipar, hogy elkerülhetetlen a képzés átalakítása. Nem túlzás azt állítani, hogy ma már az építőiparban is élethosszig tartó tanulásra van szükség. A szakképzés az alapokat képes megadni, ami mellett további speciális képzésekre is szükség van ahhoz, hogy valaki képes legyen alkalmazni az újonnan megjelenő anyagokat és technológiákat.

Ugyanakkor a szakmai ismeretek bővülése és átalakulása mellett, megjelentek olyan új társadalmi elvárások a szakemberek felé, melyek mára megkerülhetetlenek. Olyan triviális dolgokra kell itt gondolni, mint az online kommunikáció, alapvető környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Ezekkel lépést kell tartani a képzésnek, de ez éppen azt jelenti, hogy az építőipari szakembereknek is folyamatosan képezni kell magukat.

Többek között ezért jött létre a Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjeggyel frissen elismert Építőipari szakember közösség fejlesztő program. A Mapei Kft. által nyolc éve életre hívott program, folyamatos szakmai képzésekkel és eseményekkel segíti a szakemberek fejlődését és népszerűsíti az építőipart a fiatalok körébe.

Összességében a kérdés nem az, hogy eltöröljük-e a képesítési követelményeket az építőiparban, hanem az, hogy miként alakíthatjuk át és modernizálhatjuk a képzési rendszert olyan módon, hogy az igazodik az ágazat rohamos fejlődéséhez és a társadalmi elvárások változásaihoz – mondta Markovich Béla.

A jövő kihívása, hogy miként lehet fenntartani a szakmák megbecsültségét, csökkenteni a kontárkárok mértékét és egyben modern, fenntartható szaktudást biztosítani a szakembereknek. Ehhez társadalmi együttműködésre van szükség és olyan programokra, mint az Érték és Minőség Nagydíjas „Építőipari szakember közösség fejlesztő” program. Ezek a kezdeményezések nemcsak a szakemberek, hanem az építőipar egésze, az építtetők és felújítók és végső soron a nemzetgazdaság számára is előnyösek. Az építőipari szektor jövője éppen ezért nem a képesítés eltörlésében, hanem a képzési rendszerek átgondolt és hosszú távú fejlesztésében rejlik.