80 szakember megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy a szakemberek 79 százaléka szerint a KATA jó, mindössze 3 százalék szerint rossz adózási forma, további 15 százalék szerint pedig se nem jó, se nem rossz.

A szakemberek 80 százaléka hallott a kormány tervéről, hogy szeretnének szigorítani a KATA jelenlegi formáján. Mindössze 28 százalék ért ezzel egyet, míg 56 százalékuk ellenzi a szigorítást.

A megszüntetés, vagy túlzott szigorítás esetén 37 százalék véli úgy, hogy megnőne a feketemunka mértéke, megszűnnének vállalkozások 24 százalék szerint, 8 százalék szerint áremelkedéshez vezetne.

A kérdésre, hogy mit kellene tennie a Kormánynak a KATA-val, 46 százalék válaszolta, hogy meg kellene emelni a KATA jelenlegi 12 milliós bevételi határát, valamint a 3 milliós korlátot. A szakemberek egyharmada szerint azonban nem kellene semmit tenni a KATA-val, míg 8 százalékuk azon a véleményen van, hogy meg kellene szüntetni. A válaszadók 11 százaléka véli úgy, hogy meg kellene emelni a tételes adó összegét.

A KATA-s adózás legnagyobb hátrányának döntően a nyugdíjra mért kedvezőtlen hatását tartják az építőipari szakemberek, 36 százalékuk tart ettől. A 3 milliós korlátot és 12 milliós bevételi határt 16 százalék tartja hátránynak, míg további 9 százalék a kevés pályázati lehetőséget, valamint a költségek elszámolásának hiányát.

„Nem hittük, hogy ennyire elterjedt és népszerű a KATA-s adózás a szakemberek között” – adott hangot meglepetésének Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője. Hozzátette: jobban belegondolva, kezdő vagy egyedül, esetleg alvállalkozóként vagy akár mellékállásban dolgozó szakembereknek ez egy kiváló lehetőség, ami nagyban hozzájárult az ágazat kifehérítéséhez.