Sőt, volt köztük olyan is, akinél a burkolat már az első telet sem élte túl. A beszélgetések túlnyomó részéből az derült ki, hogy a tulajdonosok elsődleges szempontja az ár volt. Rossz helyen akartak takarékoskodni, például a ragasztó megvásárlásakor.
Ha a kereskedésekben a megfelelő segédanyagot keresve a fagyálló, flexibilis szavakat olvasták valamelyik ragasztó zsákján, amely még olcsó is volt, máris megvették. Annak nem igazán jártak utána, hogy a kiválasztott anyag tényleg megfelelő lesz-e, és hosszú időn keresztül kibírja-e majd a teraszon jelentkező terheléseket.
Az erkélyek és teraszok szerkezetének leggyakoribb hibája a burkolat alá bejutó nedvesség. Ez a jelenség akkor fordulhat elő, ha nem a megfelelő ragasztó kerül a lapok alá.
A megszilárdult ragasztóágy ilyenkor túl merev, - például a hagyományos, csak cement kötőanyagot vagy kevés műgyantát tartalmazó, olcsó ragasztóhabarcsok használatakor -, az aljzat és a burkolata között keletkező feszültségeket nem képes károsodás nélkül leépíteni. A mozgáskülönbségből származó feszültségek úgy épülnek le, hogy az erkély vagy teraszburkolatokon bárhol, - de akár a ragasztóágyban vagy a fugákban is – repedések keletkeznek. A repedéseken áthatoló nedvesség a szerkezetbe szivárogva télen megfagy, a jéggé fagyott víz miatt a burkolat feltöredezik, a lapok elválnak az aljzattól. Az évszakok váltakozásával a repedések mentén egyre több és több nedvesség kerül a szerkezetbe. Ott egyre többször fagy meg, majd olvad fel ismét, egyre nagyobb üregeket hagyva maga után.
A folyamat felgyorsul és a burkolat egyre nagyobb területen megy tönkre. A probléma még nagyobb, ha a helytelen ragasztási technika miatt a ragasztóágyban üregek maradtak, teret adva a fagy károsító hatásának. (A helyes, teljes fedettséget biztosító, üregmentes ragasztásról és a hőtágulás, szerepéről a későbbiekben még szólunk.) Ezek után az is könnyen előfordulhat, hogy nyáron egy-egy nagyobb eső után átázik a védelem nélkül maradt terasz, vagy az erkély alatt a szobában, pincében, garázsban egyszer csak megjelenik a víz és a penész. Tehát a burkolat károsodása - és ezzel együtt az Ön által kifizetendő helyreállítási költségek nagysága is - az idő előrehaladtával egyre nagyobb lesz!
Sok bosszúságtól és kiadástól óvhatja meg magát, ha a kivitelezés megkezdése előtt jó minőségű segédanyagok mellett dönt, ha elvárja a szakembertől, hogy ezeket a termékeket használja és a korszerű technológiát alkalmazza.
A fürdőszobák, konyhák, erkélyek, teraszok fokozottan veszélyeztetett épületrészek. Ezek burkolásakor ne elégedjen meg az olcsó alapragasztókkal illetve ún. flexragasztókkal.
A korábban említett hőmérsékletingadozások miatt – a váltakozó lehűlés és felmelegedés hatására – a burkolat állandó mozgásban van. Minél nagyobb és hirtelenebb ez a hőmérsékletváltozás, minél nagyobbak és sötétebbek a burkolólapok, annál nagyobb a burkolat és aljzat közötti elmozdulás különbsége, így a ragasztóréteg terhelése is. Ezeket a mozgáskülönbségeket egy „közönséges” ragasztó, még az úgynevezett flexibilis ragasztó sem képes tartósan elviselni, ha kicsi az alakíthatósága.
Egy ragasztó alakíthatóságát és tapadóképességét a hozzáadott értékes műgyanta mennyisége határozza meg. A tartós eredmény, a biztonság elérése érdekében, a későbbi problémák, kár és a még nagyobb kiadások elkerülése érdekében indokolt ezeknél a felületeknél a fokozott terhelhetőségű, alakítható vagy jól alakítható S1 és S2 osztályú ragasztókat választania. Célszerű továbbá alakítható ragasztók mellett döntenie a teraszok, úszómedencék, fürdőszobák, zuhanyzók, fűtött padlók, nem alaktartó aljzatok (pl. gipszkarton, faaljzatok, régi burkolatok) burkolásakor. Az alakítható, jól alakítható ragasztók képesek az aljzat bizonyos mértékű, behatárolt mozgásait ellensúlyozni, ezért a károsodás veszélyének csökkentésére a fenti esetekben csak alakítható, jól alakítható - S1 és S2 besorolású - ragasztót válasszon!
A víz okozta károsodások ellen kenhető vízszigetelésekkel védekezhet hatásosan. A kenhető, úgynevezett alternatív szigetelések a teljes épületszerkezetet megvédik, mivel mindig közvetlenül a kerámiaburkolatok alatt helyezkednek el. Az egyszerűen beépíthető kenhető szigetelőrendszerek hosszútávon garantálják a vízhatásnak kitett - akár új, akár meglévő - épületszerkezetek tökéletes víz elleni védelmét.
Ezen szigetelések rugalmasak, ezért repedésáthidaló képességgel rendelkeznek. Ez annyit jelent, hogy a szigetelés alatti aljzatokban keletkező kisebb repedések nem jelentkeznek a szigetelés felületén. Így a kent szigetelés továbbra is óvja a víztől a szerkezetet.
Az erkélyek és teraszok burkolatának károsodás nélkül kell elviselni a közvetlen napsugárzást, a nyári forróságot, a téli fagyokat, de emellett el kell viselniük akár esőt, jeget, havat, egy hirtelen zivatart jégveréssel egy forró nyári napon. A terhelések nagyok, és ennek megfelelően igen nagy a szerkezetek hőmozgása is. A víz elleni szigeteléshez itt fokozott terhelhetőségű anyagra van szükség. Az ilyen szerkezetek védelmét megbízhatóan látja el a MAPELASTIC kenhető szigetelés, amely világszerte már többszázezer négyzetméternyi felületen bizonyított az elmúlt 12 év során.
A MAPELASTIC-nak nagyon fontos szerepe van a hőmozgások okozta feszültségek semlegesítésében, így azok nem terhelik a burkolatot.
Bármelyik kenhető szigetelés mellett is dönt, a kialakításnál nagyon fontos a szigetelőréteg folytonossága, ezért szükség lesz a MAPEBAND termékcsalád tagjaira is. A MAPEBAND rendszer beépítése csak alig észrevehető többletköltséggel jár, ugyanakkor növeli a ház vagy lakás használati értékét, a komfort-érzetet, meghosszabbítja a burkolatok, illetve az egész épület élettartamát. Végül pedig az sem mindegy, hogy csőtörés, repedés vagy szivárgás esetén komoly kiadásoktól mentheti meg!
Bizonyos felületnagyságok és lapméretek felett még az alakítható, jól alakítható ragasztóhabarcsok és flexibilis fugázóanyagok sem nyújtanak elegendő biztonságot a burkolatok felválásának veszélye ellen. Ezért a feszültségek csökkentésére az aljzatban és a burkolatban is mozgási hézagokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik az egyes szerkezeti elemek közötti szabad mozgást. A mozgási hézagokat soha nem szabad mereven lezárni, erre a célra csak rugalmas hézagkitöltő anyagok (akril, szilikon, poliuretán hézagkitöltő anyagok) vagy fém, műanyag záróprofilok használhatók. A mozgási hézagok beltéri padlókon legfeljebb 35, teraszokon 9 -16 m2-nyi területet foghatnak körbe, a burkolóelemek méretétől függően. A mozgási hézagok szélessége beltéri padlókon legalább 5, teraszokon legalább 10 mm legyen.
Összefoglalva elmondható, hogy az erkély- és teraszburkolatok hibája legtöbbször ugyanarra az okra vezethető vissza: a nem megfelelő ragasztó nem képes levezetni a hőmozgások okozta feszültségeket, így a burkolat meglazul, elreped. Ezáltal a burkolat alá csapadék víz jut, amely megfagyva károsítja a felület elemeit. Ha kérdése lenne, vagy szeretné tökéletesen működő teraszt, keresse szaktanácsadónkat.
Maradjon kapcsolatban velünk
