Falazatok kapilláris nedvesedése és a lehetséges kezelési módszerek

A kapilláris nedvesség az a jelenség, amikor a nedvesség a falazat porózus szerkezetén keresztül a talaj irányából felszívódik az épület szerkezetébe. Ez nem csak esztétikai problémákat okoz (gondolhatunk itt a vakolaton megjelenő sókristályokra, vagy a lepergő vakolatokra), de a dohos környezet az egészségre is hatással lehet és hosszú távon a kapilláris nedvesedés súlyosabb károkat is okozhat az épületek szerkezetében.

A kapilláris nedvesedés által okozott károk:

- Épületkárosodás: A kapilláris nedvesség hosszú távon súlyos épületkárosodást okozhat. A nedves falak hozzájárulhatnak a penészképződéshez, dohos levegőhöz, a festék és vakolat lehullásához, leválásához, valamint a szerkezeti anyagok károsodásához (a nedvességgel a falazatba jutó sók sókivirágzása is jellemző jelenség).

- Energiaveszteség: Nedves falak a hőszigetelő képességeiket is elveszítik, így növelik az energiaveszteséget az épületben. Ez magasabb fűtési költségeket eredményezhet.

Utólagos védelemhez alkalmazható módszerek:

-          Mechanikai eljárások vízszintes falszigeteléshez: ebben az esetben a falszerkezetbe bontással, a fal keresztül vágásával vagy lemezbeveréssel egy szigetelő képességű anyagot helyeznek el a falban, amely a nedvességet felszívó kapillárisokat megszakítva hoz létre vízszintes falszigetelést. Ebben az esetben fontos tudni, hogy ezek a technológiák megszakítják az épület teherhordó szerkezetének folytonosságát (falátvágás, szakaszos falbontás) vagy a kivitelezés jelentős vibrációval jár (acéllemez-beverés) a kivitelezésük előtt tartószerkezeti tervező bevonása lehet szükséges.

• Szakaszos falbontás (falcserés kialakítás): Ebben az esetben a falat 60-100 cm-ként szakaszosan kell kibontani, ezen a szakaszon felületelőkészítés után kell elkészíteni a szigetelést legalább 10-10 cm-es ráhagyással. A szigetelés anyaga leggyakrabban lemezes. Az eljárásnak számos nehézsége van: a bontás komoly roncsolással jár, az eljárás miatt repedések, szerkezeti károk keletkezhetnek, a szigetelőlemez felület folytonosítása jellemzően csak átlapolásos, elkészítéséhez kétoldali hozzáférés szükséges.
• Résvágásos módszer: A résvágás jellemzően habarcshézagban történik, de tömör tégla vagy kőfalazatok esetén készülhet magában a falazat anyagában is. A résvágás külső és belső oldalról is végezhető. A falszerkezetben a rést szakaszosan kell kialakítani: a résvágás hossza jellemzően kb. 1 méter, a résmagasság az alkalmazott eszköz függvényében 6-20 mm, amely meghatározza az elhelyezhető szigetelések vastagságát is. A résbe a szigetelőlemezt 5-10 cm-es átlapolással kell elhelyezni. Az erőzáró kapcsolat helyreállítása érdekében a hézagot zsugorodáskompenzált cementhabarcs injektálással kell kitölteni a rés mindkét oldalán kialakított részárás után.
• Fémlemez-beverés: Ebben az esetben egy élezett végű, korrózióálló hullámlemezt vernek be a falszerkezetbe általában sűrített levegős berendezéssel (Horganyzott acéllemez használata nem megengedett). A lemezeket legalább 2 cm átfedéssel vagy egymásba kapcsolódóan kell elhelyezni. A bevert lemez vastagsága jellemzően 1,2-2 mm, a lemezszélesség 20-40 cm. A szigetelés előnye, hogy az eljárás folyamán nem képződik olyan rés, mint az előző megoldásoknál, így megmarad az erőzárókapcsolat, de a beverés keltette rezgések miatt repedések alakulhatnak ki a szerkezetekben. A lemezek

  beverése során előfordulhat, hogy a beverés irányával ellentétes oldalon a falazat felülete megbomlik.

  -Felületi vízhatlan szigetelések:

• Külső oldali függőleges falszigetelés: Ebben az esetben a folyamat a következő: első a munkagödör kiemelése, majd a falszerkezet megtisztítása és szükséges előkészítése és ezután a falszerkezet külső oldalán kell a szigetelést elkészíteni. Leginkább alkalmas technológiák a teljes felületen ragasztott, öntapadó vagy bevonat jellegű szigetelések.

-Injektálás: A fúrással és injektálással létrehozott utólagos nedvesség elleni védelem során az injektálóanyag egy vízszintes víztaszító réteget hoz létre a falazatban, ebben az esetben a kapilláris nedvesség csökkentése a cél.

Melyik megoldás a legegyszerűbben kivitelezhető ezek közül?

A legkönnyebben használható megoldás ezeknél a nedvesedő falazatoknál a kapillárisan felszívódó nedvességet jelentős csökkentésére a Mapestop Cream. A termék egy monomer szilán bázisú krémes emulzió, amely használható meglévő kő, tégla, tufa, beton és vegyes falazatokban is, és a szárítóvakolatokkal (mint a cementes Poromap rendszer vagy a cementmentes Mape-Antique NHL ECO szárítóvakolatrendszer) együtt alkalmazva tartós, hosszú távú megoldást jelent a kapillárisan felszívódó nedvességre.  

Csak egy rövid falszakaszon kell elkészítenünk a vízszintes kémiai gátat és ehhez a környezetünkben elérhető eszközöket szeretnénk használni?

Ebben az esetben jó választás lehet számunkra a 280 ml-es kartusos kiszerelés, melyhez csak egy szilikon kinyomóra és annak a végére felhelyezhető Mapestop Cream Tool 280 injektálócsőre van szükségünk.

Egy családi ház vagy földszintes lakás több falánál kell megállítanunk a felszálló nedvességet?

Ebben az esetben már elég sok furatot kell kitöltenünk. A 600 ml-es Mapestop Cream hurkás kiszereléshez egy kinyomópisztolyra (mint pl. a Mapei Gun 600 Pro) és a Mapestop Cream Tool 600 injektálócsőre van szükségünk. A furatok elkészítése és portanaítása után a hurkás kiszerelést a kinyomópisztolyba helyezzük, a hurka végét levágjuk, majd a csőrt ráhelyezzük a pisztolyra, és a krémet kinyomva minden furatot kitöltünk.

Sok háznál oldunk meg ilyen problémát és nagyobb kiszerelésre lenne szükségünk?

Ebben az esetben a 600 ml-es hurkás megoldás mellett jó választás lehet számunkra a 20 kg-os vödrös kiszerelés is, melynek használatához csak egy zsírzópisztolyra és szintén egy csőre van szükségünk.

Olvassa el a témakörhöz kapcsolódó cikkeinket is!

Nedvesedő falak? Dohos levegő? Penészes foltok? Állítsuk meg egyszerűen a felszálló nedvességet!

Mikor lehet a burkoló feladata a nedvesedő fal szigetelése?

Jellemző hibák felújítások során- falszárító vakolatok